2021.03.29. 16:00
Szeri Béla csanyteleki gyűjtő otthona tele van százéves relikviákkal – Galéria
Századeleji mozsarak, petróleumlámpák, régi órák, fényképek, újságok, levelezőlapok: mintha egy múzeumban járna az ember Szeri Béla gyűjteményében. A csanyteleki férfi relikviáit múzeumban is szerették volna bemutatni, de egyelőre még nem állt kötélnek.
A csanyteleki Szeri Béla és magángyûjteménye. Fotó: Majzik Attila
– Keresztapám járt hozzánk kártyázni, ő hozott nekem először Kossuth ötforintosokat az ötvenes években. Megtetszett, aztán kezdtem el később érmeket gyűjteni, de azokat már eladtam. Aztán jöttek sorba a lámpák, mozsarak, a levelezőlapok, meg a fényképek, már több mint ötven éve gyűlnek ezek a relikviák. Ezt nem lehet abbahagyni, manapság már inkább nem is járok vásárokra, mert ha meglátok valamit, akkor képes vagyok azt is megvenni. A feleségem eleinte zsörtölődött, hogy ennyi rozsdás dolgot hazahordok, de mára már megbarátkozott vele – mesélte mosolyogva Szeri Béla.
A csanyteleki nyugdíjas régebben egy barátjával járta az országot, vásárokon kutatták fel a régmúlt kincseit. Az évek során faliórák, zsebórák, karórák, különleges petróleumlámpák, több évfolyamnyi bekötött újságok és első világháborús relikviák is gyarapították a gyűjteményét, de egy századeleji Singer varrógépe is van.
A tárgyak java része az 1900-as évek elejéről származik, de vannak régebbi darabok is a kollekcióban, azokat különösen kedveli Szeri Béla.
– Sokan nem értékelik ezeket a dolgokat: volt, hogy egy régi karórát pár üveg sörért kaptam meg. Nekem értékesek, szívesen nézegetem, lapozgatom ezeket. Mindig is érdekelt a történelem, sokat olvastam róla, így még jobban megismerhetem a múltat
– mondta el a gyűjtő.
Ötven éve gyűlnek az emlékek – Majzik Attila fotói
A kedvencei a régi dokumentumok, szívesen olvasgatja az első világháborúban a frontról vagy a fogságból küldött képeslapokat, nézegeti a fényképeket és lapozgatja a korabeli újságokat.
– Sok kedves darabom van, de talán egy 1887-es családi naptár az egyik kedvencem, ebbe az év minden napján lejegyezték, hogy milyen volt az időjárás. Egy 1844-es vándorkönyvet is nagy becsben tartok, ez a munkakönyv, illetve a cselédkönyv elődje volt. Ebbe írták, hogy merre dolgozott az ember. Van egy edényem is, amit Ferenc József és Erzsébet királyné házassági évfordulójára adtak ki, ezt a gödöllői Grassalkovich-kastélyban is szerették volna kiállítani. Próbáltak már rábeszélni, hogy múzeumban is mutassam meg a gyűjteményem, de eddig még nem szántam rá magam – mesélte a gyűjtő.
