Gömöri Balázs őrnagy mesélt a vásárhelyi helyőrség zenekaráról – Fotók

A katonazenekarok történeti forrásait kutatók szerint „ez a hangszeres zenészek legrendezettebb családja”. Ezzel Gömöri Balázs őrnagy, a vásárhelyi helyőrség zenekarának karmestere teljesen egyetért, hivatásuknak választották mindannyian munkájukat.

– Aki ide bejön, jó ideig itt is marad

– mondta a zenekar jelenlegi vezetője, aki a sokak által jól ismert Kovács István alezredest váltotta posztján. Gömöri Balázs szerint nagyfokú fegyelem, kitartás, és főként nagyszerű zenei képesség nélkül nincs katonazenész. Náluk a koncertterem mellett a terep-munka is jellemző: állománygyűlések, sorakozók, munkájuk szomorú állomásaként a temetések. És a növekvő népszerűséggel együtt falunapokra, társadalmi eseményekre invitálják őket.

A hadi muzsikusok

A magyar katonazene története sok évszázados: a hadi muzsikusok korai elnevezése a „hangász”, akik aktív részesei voltak nagy történelmi eseményeknek. A sereg élén jelzőkürtösként vagy dobosként szólították harcba a küzdő feleket, harci eltökéltséget és reményt keltve a harctereken, vagy emelték a közösségi-társadalmi események rangját és fonódott össze a haderő hétköznapjaival és ünnepeivel.

Végigkísérték a katona minden napját az ébresztőtől a takarodóig, adott hitet jelenlétük és reményt a háborúk poklában, zárta le méltósággal az emberi életpályát. Mindez a katonaéletet egyik legszebb zenei megnyilvánulása, amely méltó módon állít emléket a magyar honvédelem évszázados tetteinek. A katonazenészek egy olyan hivatás képviselői, akik főként művészetükkel járulnak hozzá országuk védelméhez: a zene nyelvén fogalmazzák meg a hazaszeretetet.

– Ma a katonazenekar összekötő kapocs a civilek és a honvédség között, és ez a képviselet fontos feladat

– fogalmazta meg a karmester jelenkori küldetésüket.

Hangszer és lőfegyver

– Meg kell felelnünk annak a zenei kihívásnak, amit gyerekkorunk óta tanultunk, rengeteget kell gyakorolni, hogy szinten tartsuk tudásunkat. Miközben képviseljük a katonai szolgálatunkat, teljesítjük az éleslövészeti gyakorlatokat, a fizikai felméréseket, mindent, amit a hivatásunk megkövetel. Vészhelyzetben, járvány vagy például árvíz idején a védekezésből, mentésből is kivesszük a részünket – mondta Gömöri Balázs őrnagy.

A karmester szerint katonazenésznek lenni szellemileg és fizikailag is megterhelő, függetleníteni kell például a mozgásformát a zenétől, miközben mindkettőben elvárt a maximális teljesítmény. Ezenkívül elég nagy állóképessé­get követel, amikor egy kétórás rendezvényre rendelik ki az együttest. Tagjaik különböző okok miatt időnként cserélődnek, a zenészek többsége legalább tíz évet eltölt ott.

– Ugyanolyan munkarendben dolgozunk, mint bárki más a honvédség kötelékében, egyéni gyakorlás, szólam- és zenekari próbák, de a kötelező sportfoglalkozás is része hétköznapjainknak. Február közepétől decemberig pedig úton vagyunk, átlagosan 30-35 hétvégén zenélünk Csongrád-Csanád, Békés és Bács-Kiskun megyében.

Évek a „katonakonziban”

A kisteleki származású karmester szülővárosában kezdte zenei pályafutását, onnan egyenes út vitte a budapesti növendékiskoláig.

– Olyan katonazenész vagyok, akit régen még kifejezetten erre tanítottak, a mi évfolyamunk után már megszűnt ez az oktatási forma

– mondta. A fővárosi „katonakonziként” becézett szakközépiskolában nevelődő zenészeket érettségi után áthelyezték az ország egyik helyőrségéhez zenésznek. Gömöri Balázs három évig szolgált így Egerben, közben elvégezte a miskolci Ze­neművészeti Főiskolát harsonaművészként. Később Debrecenbe járt fúvóskarnagyi képzésre. A kisteleki zenetanára inspirálta katonai pályára.

– Minden nehézségével, fáradtságával együtt is máig örömmel csinálom ezt a szívmelengető hi­vatást

– mondta az őrnagy, akit Kovács István alezredes, a vásárhelyi katonazenekar emblematikus karmestere, egykori zenésztársa és barátja hívott Vásárhelyre még 2003-ban.

– Tőle tanultam mindent, amit karmesterként tu­­dok.

Közülük érkezett

Meg kell érni erre a feladatra – fogalmazta meg az őrnagy a karmesteri pozíció jelentőségéről. Kovács István alezredes tizen­nyolc év után adta át pozícióját a vásárhelyi helyőrség zenekara élén Gömöri Balázsnak, akire 2006-tól már helyetteseként tekintett.

– Aki zenészből lesz karmester, másként látja a dolgokat, mint aki egyből a vezető beosztásba kerül az együttes élére

– fogalmazta meg.

Hozzátette: most sem végzi másként feladatát, mint egykor. Kommunikációjában a zenészek vezetőjeként is meghatározó, hogy egykor közöttük zenélt és nem előttük állt.

– Kimagasló zenei tudás és emberség a két legfontosabb dolog. Enélkül nem vívhatjuk ki bajtársaink tiszteletét.

A katonazenekar összekötő kapocs a civilek és a honvédség között, és ez a képviselet fontos feladat.

Húsz év munkája

– Húszévnyi munka megbecsülése mindkét elismerés, hatalmas megtiszteltetés – mondta Gömöri Balázs a közelmúlt elismeréseiről. Az MH 5. Bocskai István Lövészdandár Hódmezővásárhely Helyőrségi Zenekara kiemelkedő fúvószenekari és művészeti tevékenységének elismeréseként kapott kitüntető oklevelet a Fúvószenekarok és Együttesek Magyarországi és Közép-Kelet-Európai Szövetségétől az elmúlt hetekben. A magyar fúvószenei életben kiemelkedő művészeti tevékenysége elismeréseként kitüntetésben részesült Gömöri Balázs őrnagy, a zenekar karmestere is.

Az elmúlt két évtized kulturális munkásságának elismeréseként, az államalapítás alkalmából Ópusztaszeren megtartott augusztus 20-i ünnepségen kapta meg a zenekar a Csongrád-Csanád Megye Kultúrájáért Díjat, amelyet Gémes László, a Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés elnöke adott át a zenekar karmesterének. Az elismerés átadásán részt vett Kovács István alezredes is, aki 2001-ben alapította és közel tizenkilenc évig irányította a katonazenekart. A vásárhelyi helyőrség zenekara október 9-i jubileumi koncertjére készül.