Könyvajánló - Elle Cosimano: Finlay Donovan ölni tudna

Finlay Donovan átlagos, kétgyermekes háziasszony. Férje elhagyta egy másik nő miatt, magára hagyva anyagi nehézségeivel, a gyereknevelés gondjaival, és ha ez nem lenne elég, még azzal is fenyegeti, hogy elveszi tőle a kicsiket, mert nem tud megfelelő pénzügyi hátteret biztosítani számukra. Finlay ugyanis író, amit nem csak gyermekei apja nem tart semmire, de éppenséggel mások sem: írásai nem termelnek túl sok bevételt. A kétségbeesett édesanya még az ügynökével való találkozóra is csak szedett-vedett módon tud beesni, nem keltve túl profi benyomást, és érzi, hogy most van az utolsó lehetősége arra, hogy írjon egy jó könyvet, különben vége mindennek. A kávézóban fel is vázol egy krimit, melyről azt állítja, már majdnem készen van, miközben még el sem kezdte. A bérgyilkos sztori kellően érdekesnek tűnik ahhoz, hogy kapjon mégegy esélyt, de hamarosan kiderül, hogy ennél sokkal több van a történetben.

A kávézóban ugyanis ül egy nő, aki végighallgatja a beszélgetést és félreérti. Azt hiszi, Finlay egy valóságos élménybeszámolóval szórakoztatja kávépartnerét és ő a bérgyilkos. És megfogalmazódik benne egy ötlet: ha ez a nő ilyen sikeres, felbérli, hogy ölje meg a férjét. Finlay természetesen próbál kimászni ebből a kellemetlen helyzetből, de ahogy az egy mindenben bénázó anyától elvárható, csak még jobban összekuszálja a szálakat. Kíváncsiságtól hajtva ugyanis megnézi magának a pasast, akiről hamar kiderül, hogy gazdag feleségeket drogoz be, hogy utána öntudatlan állapotukban készített, beállított képekkel zsarolhassa őket. Szóval egy óvatlan pillanatban kicseréli a szórakozóhelyen a két poharat, hogy megvédje legújabb áldozatát. Aztán azt tervezi, hogy hazaviszi a kifektetett pasast a feleségének és visszaadja a megbízást, de számításába hiba csúszik, mert a férfi meghal. Ráadásul miközben azon agyal, hogyan szabadulhatna meg a testtől, a bébiszittere is rányit, így kénytelen neki mindent bevallani. A nő azonban ahelyett, hogy kétségbe esne, társként szegődik Finlay mellé és meggyőzi, hogy ha már így alakult, csinálják végig és vegyék fel a megbízásért járó pénzt, hiszen már az előleg is megoldott minden égető anyagi problémát. Hamar rájönnek azonban, hogy ha egy üzlet beindul, pláne az alvilági körökben, abból nehéz kiszállni.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Finlay megismerkedik egy jóképű nyomozóval, nővére kollégájával, aki természetesen az ügyben nyomoz. És ha ez nem lenne elég, Finlay-nek az a zseniális ötlete is támad, hogy ha már bérgyilkosos regényt ígért a kiadójának, hát akkor meg is írja egyből, ami történik vele, hiszen ennél jobbat kitalálni sem lehet. És miközben már a második hullát próbálja elrejteni, a nyomában liheg a maffia és a rendőrség, még mindig azt gondolja, hogy ha néhány helyszínt és nevet megváltoztat benne, senki nem köti majd össze a két sztorit.

A regény báját az adja, hogy a főhős valóban hús-vér anya, abból is az a fajta, akit nem elég, hogy sújt a kisgyereket nevelők minden átka, de még szerencsétlen is, aki vonzza a bajt. Olyan karakter, aki bármelyikünk lehetne, problémái olyan hétköznapiak, hogy csak mosolyogni tudunk rajta: igen, ez ismerős. Hiszen az ő férje is pont olyan bunkó, mint az összes többi pasas, aki elhagyja a feleségét, aki korábban az ő anyagi helyzetétől függött és ezzel még vissza is él, az ő gyerekei is akkor műsoroznak, amikor a legjobban kellene sietnie, neki sem sikerül juharszirup-mentes ruhában megérkeznie élete egyik legfontosabb tárgyalására és igazából szinte semmi más sem, amibe belefog. A történet lényegében egy komédia, hiszen amit csak lehet, elbénázik a főhős, így okozva újabb és újabb bonyodalmakat. Így válik rendkívül szórakoztatóvá egy bérgyilkosos krimi, teljesen új stílust teremtve ebben a kategóriában. A poénokat leginkább a kisgyerekes anyák fogják értékelni benne, de mindenki más számára is könnyed szórakozást ígér a regény.