Könyvajánló - Karády Anna: A füredi lány

Almássy Anna egy hétköznapi lány, aki jogászhallgatóként éli teljesen átlagos életét. A füredi Balatonparton sétálva azonban különös dolog történik vele: valami dobogás-szerű hangot hall, majd a következő pillanatban arra eszmél, hogy beleesett a vízbe. Csakhogy amint kikászálódik, rá kell jönnie, hogy eltűnt a világ, amit addig ismert. Nincsenek modern épületek, nincs nyüzsgő élet, csak a kihalt tó. Nekiindul felfedezni, hol is van, amikor összefut egy furcsán beszélő és még furcsábban öltözött nővel, és hamarosan kiderül: bármennyire is lehetetlennek tűnik, 1763-ban van.

Aki nem szereti az időutazós sci-fi-ket, azokat már most megnyugtatnám, nem erről a műfajról van szó. Az írónő néhány oldalon, teljes természetességgel elintézi ezt a jelenetet, nem épít köré hatalmas misztikumot vagy keresteti hőseivel hosszasan a magyarázatot: az időutazás csak egy alaphelyzetet teremt, melybe aztán a regényt helyezi. A történet ugyanis arról szól, hogyan találja fel magát és illeszkedik be egy 21. századi fiatal lány annak a kornak a mindennapjaiba, ahol a nőknek sok szavuk még nem volt és ahol a társadalmi rétegek élesen elkülönültek. És félreértés ne essék: ő a ranglétra aljára került. Katica ugyanis, akivel találkozott és befogadta, cselédsorban él. 

Anna hamar rájön, mennyire más világ ez, mint amit ismer. Felfedezi, milyen az a Balaton, ahol harapni lehet a hajnali tiszta levegőt, ahol a napi tisztálkodásra csak egy hideg patak áll rendelkezésre és ahol nincs közvilágítás, nincsenek gyógyszerek és megfelelő ellátás sem. A legmodernebb gyógykezelést pont az jelenti, amit befogadó családja végez: Katica férje, István egy fürdőben köpölyöz és piócázik. Ebben lesz segítségére Anna, így hamar felfigyelnek rá a gazdag urak. Többek között Oroszy Mihály, aki - miután rájön, hogy nem mindennapi lánnyal van dolga, hiszen úszni és olvasni is tud - kikéri és saját cselédjének fogadja.

Természetesen Anna számára a történelemkönyvekből ismerős a korszak, amelybe belecsöppent, így pontosan tudja, cselédként mire számíthat. Még akkor is, ha egyértelmű, hogy Oroszy élénken érdeklődik iránta. Így visszafogja emancipált jellemét és beáll a sorba, hiszen ebben a világban egy cseléd élete semmit nem ér, így nem érdemes hibázni sem. Mihályról azonban kiderül, hogy haladó szellemiségű fiatalember, aki másképp látja a világot, mint kortársai többsége. Éppen ezért fogékony Anna minden tudására - amelyet persze a lánynak erősen titkolnia kell, hiszen mégsem mesélheti el előre a történelmet. Egyedül a kézmosás fontosságára tanítja meg a környezetében lévőket, mert tudja, hogy antibiotikumok hiányában ez mennyire fontos, de mégsem téríti el a történelem idővonalát egy ilyen információval. 

A fiatalok hamarosan egymásba szeretnek és egyfajta különleges kapcsolat lesz közöttük, hiszen a korban, ahol élnek, ez nem elfogadott. A férfi azonban arra is törekszik, hogy a 21. század szellemiségéhez kicsivel jobban illeszkedő párként funkcionáljanak. Így szokások ide vagy oda, Oroszy a sokak által eleinte csak lenézett cseléd-földesúr viszonyból hamarosan hivatalosat kanyarít és elveszi Annát, nemesi rangba emelve ezzel. Innentől kezdve pedig Anna előtt is ott a nagy kérdés: megpróbáljon-e visszatérni családjához a kétezres évekbe, melynek hogyanjára időközben már rájött, vagy maradjon itt, ahol igaz szerelemre lelt.

A regény értéke mindenképpen az a korrajz, amit meglehetősen pontosan festett fel az írónő. Nagy élmény a leírásoknak köszönhetően plasztikusan is jelen lenni a többszáz évvel ezelőtti Balatonnál, az olvasó is átélheti, mennyivel elmaradottabbak, de sok szempontból gazdagabbak voltak az akkori emberek. A regénynek azóta már megjelent a második része is és nyáron érkezik a harmadik, így aki nem szeret hónapokat várni egy szerethető könyv folytatására, mostmár az is bátran belekezdhet.