Siketek: szoros bilincs a csend

Nincs egységes jelnyelv, a jeltolmácsok száma kevés, a pedagógusok nem tudnak jelelni, az országban pedig mindössze egyetlen olyan iskola működik, ahol a hallássérült és a siket diákok jelelve tudnak érettségizni. És ha valaki mindezen nehézségek ellenére befejezi a tanulmányait, még a munkáltatók diszkriminációjával is meg kell küzdenie siketként. Munka nélkül képtelenség boldogulni, pénz nélkül egyről a kettőre haladni, ez a helyzet ma Magyarországon, ha a sors csendes "magánzárkára" ítéli az embert.

– Nyugaton nem jelent gondot siketként elhelyezkedni, de nálunk igen: a munkáltató legtöbbször megijed, ha fogyatékkal élő ember jelentkezik a meghirdetett állásra. Hozzám hasonlóan sokan kitanulnak egy-egy szakmát. Mindennek ellenére csak kevés siket kap munkát, ezért egész életében kénytelen szűkös anyagi keretek között élni, és emiatt gyermeket sem vállal. Én még szerencsésnek mondhatom magam – igaz, az álmomról, hogy fogtechnikus legyek, le kellett mondanom – de harminc évet végigdolgozhattam asztalos műhelyben. Az említett problémák miatt azonban gyermeket sosem akartam – fordítja szavakká a delmagyar.hu-nak a már nyugdíjas Csányi József gesztikulációját a tolmács a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) kecskeméti székházában, ahol péntekenként klubnapot tartanak, mi is egy ilyen alkalomra látogattunk el.