Kocka alakú dinnyét termeszt Róbert Vásárhelyen - Fotók

A hódmezővásárhelyi Pap Ró­bert szó szerint belenőtt a dinnyézésbe, szülei már 35 éve ter­mesztik, ő pedig 5 éve gazdálkodik főállásban.

– Összesen 2,5-3 hektáron termesztünk dinnyét. Ez a tevékenység inkább jellemző Békés megyére, amit bizonyít, hogy Vásárhelyen csupán hárman va­­gyunk. A mi dinnyénk saját gyökerű, nem oltjuk tökalanyra. A „tökös" dinnyének biztosabb a hozama, de a vevőink szerint a saját gyökerű dinnye sokkal finomabb – indokolta a férfi.

Fotó: Kovács Erika

Pap Róbert az interneten olvasott a kocka alakú dinnyéről.

– Japánban találták ki, állítólag azért, mert ott kevés a hely, a kocka formájú gyümölcsöt pe­­­dig könnyebb szállítani és a hűtőben tárolni. Én 3-4 éve próbáltam meg először, saját sablont készítettem vastag üvegből. Akváriumragasztóval ragasztottam össze és gyorskötegelővel is körbe vettem, de a dinnye növés közben széttörte az üveget. Akkor el is ment a kedvem tőle. Télen viszont külföldről beszereztem két gyári sablont, úgyhogy idén is belevágtam. Ez a sablon erősített műanyagból készült, sajnos kicsit kicsi, ezekhez a dinnyefajtákhoz nagyobb dobozra lenne szükség – mondta.

Fotó: Kovács Erika

Róbert elmesélte, a kis dinnyét kell a sablonba helyezni. Oda kell figyelni arra is, ne­hogy megfőjön a napon a „ket­­recében".

– Ezért is takarom egy zsákkal. A plexi ki van lyug­gat­­va, hogy a növény kapjon levegőt – avatott be a részletekbe.

Róbert az első kockadinnyét a napokban szüretelte le, a második még a plexiben nö­­vekszik, 1-2 nap múlva az is „ké­­szen lesz". A formákba pedig újra kis dinnyék kerülnek, így a szezon végére akár 8-10 kockája is lehet.

A csíkok a kockadinnyén egyelőre nem minden oldalon futnak jól, de ez is megoldható. Róbert szerint másképp kell be­­lerakni majd a kis dinnyét a formába. Azt is tervezi, hogy jövőre sárgadinnyén is kipróbálja a „kockítást".

– Még nem kóstoltam meg, szerintem nincs olyan finom, mint a hagyományos dinnye, mert mégiscsak deformálódott. Az éleknél valószínűleg nem úgy érett, mint gömbölyű társai, de érdekességnek jó. Szívesen babráltam vele. Ez olyan, mint amikor mondjuk egy fazekas legyárt 10 ezer egyforma edényt, de az az egy-kettő, amit ma­­gának készít, az más lesz, különleges.

A termelő azt is elárulta, nagyban nem fogja termeszte­­ni, mert nincs rá fizetőképes kereslet. Japánban forintba át­­számolva körülbelül 30 eze­rért, Oroszországban 50 ezerért árulják a 4-5 kilós koc­­kadinnyét. Ki venne itthon ennyiért? Bár az interneten már bombázzák a férfit, hogy megvennék a kü­lönleges gyümölcsöt.

– Folyamatosan kapom az ajánlatokat, de az elsőt semmiképpen nem adom el. A másodikat esetleg, de hogy mennyiért? Konkrét összeget még nem ajánlott senki – mondta Pap Róbert.