2013.02.25. 17:55
Sátorozik a pulyka
Hódmezővásárhely – „Erre sátorozni kezdenek, farkukat kerekbe vágják, fejüket válluk közé bekapják, szárnyaikkal a földet söprik" – írja Brehm Az állatok világa című könyvének szépen magyarított kiadása.
A február közepétől ivarzó pulykakakas viselkedésére ma is ezt a kifejezést használják. [namelink name="Konrád Szilárd"] egyetemi tanársegéd tanulmánya éppúgy sátorozást említ, mint a fotón látható kakas gazdája, a vásárhelyi [namelink name="Perényi János"].
Bronzpulyka, teljes díszben a vásárhelyi Perényi Jánosék tanyáján. Amerikai származék. Fotó: Karnok Csaba
Mindent Vásárhelyről
A delmagyar.hu hivatalos Hódmezővásárhely Facebook-oldala, nem csak vásárhelyieknek.
A pulyka ősét, az Észak-Amerikában ma is megtalálható vadpulykát ezer évvel az időszámítás előtt kezdték háziasítani az ottani indián népek. Európába a spanyolok hozták, hozzánk már török közvetítéssel került a XVI. században. Mátyás király még nem ehetett pulykasültet, II. Lajos viszont már említi egyik levelében, amelyet a milánói herceg követének írt. A 20. század elején Amerikából hoztak be újabb, nagyobb testű bronzpulykákat, amelyeket kereszteztek a nálunk fejlődött parlagiakkal. Edzett, nem nagy igényű háziszárnyasok.
– Mi inkább dísznek tartjuk, és mert amióta az eszemet tudom, mindig volt a háznál, régebben egyszerre 80-100 is – mondja Perényi János. – Ősszel mindig jól járt vele a család, mert a tanyai boltig kellett csak elvinni, oda már érte jöttek autóval. Nem kellett vele üldögélni a piacon.
