Olimpia: ennyi érem került Szegedre és környékére 1896 óta

Kilenc sportágban büszkélked­hetünk olimpiai éremmel, összesen negyvenkét darabbal – derül ki a KSH területekre lebontott gyűjtéséből. 

Tartalomjegyzék

• Szegedi magasugró szerezte a magyar atlétika első magyar érmét olimpián
• Vízilabda, mint sikersportág
• Kocsis Lajos, a legenda
• Czene Attila: egyéni csúcs, olimpiai rekord, aranyérem
• 2000-től számítjuk a vízilabda újabb aranykorát
• Janics Natasa vezet hat éremmel

Olimpia, atlétika, első érem

Gönczy Lajos 1881. február 24-én Szegeden született. Ő az a magasugró, akinek az első olimpiai medált, egy bronz­érmet köszönhet a magyar at­­létika. 1900-ban Párizsban szemből nekifutva a léc felett háthomorítással ugrott, ezt pedig a korabeli szaksajtó ma­­gyar stílusnak nevezte el. Ő Szeged első olimpiai érmese is. Pályafutása során négyszer döntött magyar csúcsot, legjobb egyéni eredményét, 182 centimétert 1904-ben érte el. 1908-ig senki sem tudta ezt túlszárnyalni. Az 1908-as olimpián Londonban már nem versenyzett, az aktív sporttól 1910-ben vonult vissza. Az első világháború kitörését követően bevonult katonának. Részt vett a galíciai harcokban, majd Do­­berdóba vezényelték, ahol 1915. december 4-én elhunyt. 

Bár Váradszentmártonon szü­­letett, de a Szegedi VC vívójaként lett olimpiai bajnok a kardcsapat tagjaként 1912-ben Stockholmban Schenker Zoltán. Három olimpián is részt vett, A modern magyar kardvívás címmel 1958-ban könyvet írt. 1966-ban 85 évesen Budapesten halt meg. Nem Schenker volt az egyetlen, akinek a nyakába érem ke­­rült a svéd fő­­városban. Az apátfalvi Herczeg István a Szegedi TE-ben sportolva volt ezüstérmes torna összetett csapatban. 

A következő Csongrád-Csanád vármegyei éremre az amszterdami 1928-as játékokig kell visszamenni, ekkor a Szentesen született birkózó, Papp László lett ezüstérmes a kötöttfogásúak 75 kilogrammos súlycsoportjában. 1932-ben egy újabb tősgyökeres sze­­gedi siker született, hiszen a városban született, és a SZUE-ban úszott Wanié András, aki a 4-szer 200 méteres gyorsváltó tagjaként állhatott fel a dobogóra Los Angelesben. Ezt követően 1940-ben és 1944-ben a második világháború miatt nem rendezték meg az ötkarikás játékokat Helsinkiben és Londonban. 

Vízilabda, mint sikersportág

A brit fővárosban, 1948-ban három medállal is gazdagodtunk, két harmadik és egy második hely révén. Torna összetett csapatban Várkői Ferenc bronzérmes lett, akárcsak Tóth Ferenc birkózó a kötöttfogású pehelysúlyúak között. Ekkor még kikapott Olaszországtól a döntőben a magyar férfi vízilabda-válogatott, amelynek tagja volt a Szegeden született idősebb Szivós István. Ő aztán 1952-ben és 1956-ban is olimpiai bajnok lett, ahogyan később fia, ifj. Szivós István – Budapesten született – is nyert 1976-ban, de két bronz- és egy ezüstérmet szintén begyűjtött. Játszott Szegeden 2012 és 2014 között, az olimpiai érem viszont nem jött össze id. Szivós unokájának, Szivós Mártonnak. 

Helsinki bajnokai

Az 1952-es helsinki, valamint az 1956-os melbourne-i olimpia is két aranyérmet hozott Szegednek. Szivós mellett Littomeritzky Mária úszó nyert a 4-szer 100-as gyorsváltó tagjaként Finnországban, míg Ausztráliában Magay Dániel kardvívó csapatban. 

Rómából a tőrvívó hódmezővásárhelyi Juhász Katalin csapatban elért ezüsttel térhetett haza, míg a szentesi származású labdarúgó, a Ferencváros játékosa, Orosz Pál bronz­éremmel. Az olaszok ellen 2–1-re megnyert találkozón az ő góljával szereztünk vezetést, másik találatunkat Dunai Antal jegyezte. Orosz 80 évesen 2014. május 12-én hunyt el, fia, ifj. Orosz Pál az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatójaként dolgozik. 

Az 1964-es tokiói olimpián a bajnok női tőrvívó csapatnak hódmezővásárhelyi és szegedi sportolója is volt Juhász Katalin és Ágoston Judit személyében. 

A legenda

1947. június 17-én Szegeden született Kocsis Lajos, aki 1960 és 1964 között a Szegedi VSE-t erősítette. 1968-ban Mexikóvárosban olimpiai bajnok labdarúgóvá vált, míg az 1972-es müncheni ötkarikás játékokról ezüstéremmel tértek haza. Előbb Bulgáriát győzték le 4–1-re, míg utóbb Lengyelországtól szenvedtek 2–1-es vereséget. 

Csongrádi születésű dzsúdós, Ozsvár András állhatott dobogóra 1980-ban, Moszkvában az abszolút kategóriában. 1988-ban a szentesi Szelei István a tőrvívó csapattal lett bronzérmes, majd jött Barcelona és Atlanta, amelyek többek mellett Czene Attiláról maradtak emlékezetesek. 1992-ben bronzérmes lett 200 vegyesen, majd 1996-ban hetedikként jutott döntőbe. Az egyes pályán egyéni csúccsal és olimpiai rekorddal lett aranyérmes. 

Újabb aranykor

A kétezres évek eleje a férfi vízilabda-válogatott újabb aranykoráról híres az olimpiákon. Sydney-ben és Athénban is ott volt Fodor Rajmund, míg háromszoros aranyérmesnek mondhatja magát Molnár Ta­­más, aki jelenleg a Szegedi Ví­­zilabda Egylet ügyvezetője. Igazán emlékezetes ezüstérme van a makói kézilabdázónak, Pigniczki Krisztinának, aki védekező specialistaként ott volt a pályán a dánok elleni fináléban, amikor 31–27-re ki­kaptak. 

Sikert sikerre halmoztak

2004 óta mindig kerül Szegedre olimpiai medália kajak-kenuban. Vajda Attila indította el ezt a szép „hagyományt” Athénban, amikor kenu egyesben 1000 méteren bronzérmes lett, míg Janics Natasa kajak egyesben és kettesben is olimpiai bajnoki címnek örülhetett 500 méteren. Pekingben Vajda javított, C1 1000 méteren aranyérmes lett, míg Janics K2 500-on megvédte a címét Kovács Katalinnal egy hajóban, K4 500 méteren pedig másodikként ért célba Kováccsal, valamint Szabó Gabriellával és Kozák Danutával. 

Igazán parádésan szerepelt Londonban a Hódmezővásárhelyen született Risztov Éva. Medencés úszásban négy versenyszámban is elindult, de az igazi sikert a nyílt vízi 10 kilométeres táv hozta meg neki. Szinte végig az élen haladt, taktikusan, az erejét jól beosztva lett olimpiai bajnok, miután hatalmasat küzdött az utolsó métereken. Janics Natasa újabb két érmet hozott haza a brit fővárosból, K1 500 méteren ezüst-, K2 500 méteren pedig bronzérmes lett. 

Friss élmények

A 2016-os Rio de Janeiró-i játékokról Márton Anita hozta el az egyetlen bronzérmet súlylökésben, míg a 2021-re halasztott 2020-as tokiói ötkarikás játékokat kajak egyes 1000 méteren az algyői Kopasz Bálint megnyerte. Még frissek az élmények, Bálintnak a címvédés nem jött össze idén Párizsban, a cseh Jozef Dostal őt és az ezüstérmes Varga Ádámot is megelőzte, így harmadik lett. Bár nem Szegeden született, de a helyi klub kajakosaként lett ezüstérmes a francia fővárosban K2 500 méteren Nádas Bence.