A hosszú utazás lesz az első emberpróbáló feladat az SZVSE-s paralimpikon testvérpár számára

40 óra. Ideális esetben ennyi idő alatt érnek oda Szegedről Tokióba az SZVSE paralimpián érdekelt atlétái, a Biacsi ikrek, akiket edzőjük, Antal Andor is elkísért a japán fővárosba. A szakember elmondta, a 40 órás út akár 45 órára is duzzadhat, rendkívül szigorú szabályoknak megfelelve érhetnek csak el az olimpiai faluig. A számos teszt és a nagy utazás ellenére Bernadett és Ilona lelkesen várja a versenyeket, a számokat tekintve 29-én a 400 méteres, míg szeptember 3-án az 1500 méteres síkfutás T20-as kategóriájában állnak majd rajthoz. Antal Andor kitért rá, 400 méteren hab lenne a tortán, ha valamelyik tanítványa döntőbe jutna, ám ez közel sem elképzelhetetlen, hiszen Ilonának 2016-ban Rióban sikerült.

Ettől eltekintve az indulás fő okai taktikaiak, a lányoknak a rövidebb táv viadalán adódhat lehetőségük ismerkedni a pályával.

– Ami a vetélytársakat illeti, kicsit a sötétben tapogatóztunk. Nem sokat tudunk a mezőnyről, nem tudjuk, hogy van-e olyan új versenyző, akire érdemes figyelni. Eredményeket sem nagyon találtunk, ennek a koronavírus-járvány az oka – mesélte Antal Andor, aki hozzátette, a várt helyezéseket tekintve óvatosak. – Természetesen sok múlik majd az aznapi formán, de bízunk a legjobbakban. Ha az 1500 méteren lesz érem, akkor nagyon boldogok leszünk – nyilatkozott a tréner.

A 35 esztendős szegedi sportolók a harmadik paralimpiájukon vesznek részt. Ilona akár egy sormintát is folytathat, hiszen 2012-ben Londonban bronzérmet szerzett, míg 2016-ban Rióban ezüsttel a nyakában térhetett haza. Ha minden a legjobbak szerint alakul, bizakodhatunk, hogy Tokióban a legfényesebb medálnak örülhet majd.