2016.01.07. 19:00
Emlékezni kell a 9 aranyra
A magyar férfi vízilabda-válogatott már túl van az Európa- bajnokság főpróbáján, a győri Volvo-kupán, ahol Manhercz Krisztián már biztos kerettagként bizonyíthatott. A Szeged Diapolo játékosa élete első felnőtt-világeseményére készül, ahol véleménye szerint neki és a csapatnak is egy-egy fontos dolgot kell fejben tisztáznia.
Ne is törődjünk a harmadik hellyel! Tényleg ne. Amíg a magyar férfi vízilabda-válogatott olyan nemzetközi színvonalú kerettel tud kiállni egy világeseményre, mint a jövő héten kezdődő Európa-bajnokságra, addig a torna főpróbája előtti meccseken nem az eredményt kell nézni. A Volvo-kupa harmadik helye is csak egy állomásnak tűnt, mert lehet, hogy kétszer is kikaptunk, de nem mindegy, hogyan. Öt gólon tartani az olaszokat? Később esetleg bárki ellen olyan második félidőt produkálni, mint a spanyolokkal szemben? Ezekre először rácsodálkozunk, majd elraktározzuk későbbre. Ilyen hosszasan persze egyvalakit nem kell vigasztalni a bronz miatt: a Szeged Diapolo játékosa, Manhercz Krisztián már a győri megmérettetések előtt is állandóan, vagyis inkább jobban mosolygott, mint bármikor.
– 2015-ben az utolsó nap volt a legszebb, amikor megtudtam, hogy bekerültem az Eb-keretbe. Idén, remélem, nem kell ilyen sokáig várni hasonlóan szép napra – tekintett máris előre a tehetség, aki február 6-án tölti be 19. élet- évét, de január 23-át nézte ki magának. – Ekkor lesz a döntő, és szeretnénk ott lenni, úgy már nem kellene aggódni az olimpiai kvalifikáció miatt.
Persze kikerülni nem lehet a Volvo-kupa során felmerült kérdéseket. Volt tanulság bőven, a Manó becenevű pólósnak személyes leckéje is akadt.
Éretten nyilatkozott. Manhercz Krisztián első felnőtt-világeseményére készül, még sincs megszeppenve. Fotó: MTI
– Először is nem engedhetek meg magamnak olyan rossz egyéni formát, mint ami egy-egy alkalommal kijött. Nem tudom, miért, de olyan hibákat vétettem, amilyeneket a Szegeddel tavaly egész évben nem – szólt önkritikusan, majd jött a kérdésünk: túlizgulta? – Nem, de ebbe a hibába pláne nem szabad beleesni. Azt már korábban bevallottam, hogy tavaly nyáron túlságosan izgultam a keretbe kerülés miatt. Most, hogy sikerült, a bizonyítási vágynak nem szabad visszafognia. Meg kell lennie a lámpaláznak, az egészséges drukknak, de többnek nem. A következő hetekben ezen biztos egyensúlyoznom kell, mégiscsak ez lesz életem első felnőtt-világeseménye. Csak annyi izgatottság fér bele, amennyi még jobb teljesítményre sarkall.
Ilyen fiatalon nem sűrűn kerülnek a nemzeti csapatba. Gondolhatnánk: ilyen esetben a klasszisok között bárki meg lenne szeppenve egy kicsit.
– Benedek Tibor elmondta nekem, hogy nem azért vagyok ott a keretben, mert egy tehetséges fiatal vagyok. Azért kerültem ide, mert képes vagyok olyan teljesítményt nyújtani, ami egy Európa-bajnokságon elvárható. Ha a szövetségi kapitánynak ez a véleménye, akkor nem fér bele még az sem, hogy megszeppenjek – mondta igen határozottan a Szegedre 2014 nyarán igazoló játékos.
Mindenki azt kérdezgeti, ha a válogatott szóba kerül, hogy mi is lehet a siker, az olimpiai kvóta kulcsa. Azon felül, hogy várhatóan a negyeddöntőben a szerbek vagy a horvátok ellen kellene nyerni.
– Higgyük el, hogy mi nyertünk kilenc olimpiát! Tudatosítani kell magunkban, hogy mi vagyunk a magyar válogatott! Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nagyképűnek kell lennünk, de büszkének és magabiztosnak igen, mert ezt a magyar pólósoknál hagyományosnak mondható önbizalmat nem éreztem annyira az elmúlt hetekben. Ha ez változik, bármire képesek lehetünk – zárta a beszélgetést Manhercz Krisztián.