A mórahalmi templom titkai: legendák, felújítások és üvegablakok meséje – galériával

– A mostani templom az 1892-ben épült, de később kicsinek bizonyuló kápolna helyén áll, és 1903. október 15-én szentelték fel Vízfakasztó Szent László király tiszteletére, mivel akkoriban aszályos időszak volt. Az előző kápolnát az 1879-es szegedi árvíz emlékére a szent Őrzőangyalok tiszteletére szentelték – mesélte Papp Szabolcs, a Szent László király-templom kántora, aki 2001. augusztus 1. óta látja el feladatát, több településen is szolgálva a Homokhátságon. Ezután megmutatta az oltár mögötti Barth Ferenc-festményt és az eredeti oltárképet, amelyhez falépcső vezetett, ekkor említette meg, hogy a mórahalmi templom testvére, szakasztott mása volt a balástyainak. Utóbbi jobban őrzi eredeti formáját; például ott még a külső bordák is megvannak.

Üvegablakok

Orosz Lőrinc plébános 1988-ban állíttatta a szembemiséző oltárt és az olvasóállványt. A 2014 szeptemberében létesült, Menczel Sándor szegedi asztalosmester által készített főoltár mögött rejtőzik az eredeti festmény, amely Szent Lászlót ábrázolja. A főoltár képét Sonkodi Rita festette, míg a mellette látható két üvegablak, amelyeket 2013-ban alkottak, Lantos Györgyi tehetségét dicséri.

Szájhagyomány

Jöjjön egy kis legenda. A szájhagyomány szerint egy juhász várakozás közben a domb tetejébe szúrta pásztorbotját, és azt jósolta a többieknek: „Möglássátok, ide éccő még templomot építenek!” A jóslat 1892. május 16-án vált valósággá. Ekkor nagy ünnepség keretében Szeged-Alsóközponton (a mai Mórahalmon) Tisza Lajos kormánybiztos sürgetésére felépült és megalakult Szeged kihelyezett polgári intézménye, valamint felavatták a dombon épült kápolnát. Az első plébános, Hoschek Vince ferences szerzetes 1894. augusztus 10-én foglalta el állomáshelyét. Ekkor kezdődött el az anyakönyvezés, és két évvel később temetőt is létesítettek, hogy ne kelljen mindenért Szegedre menni. Az új, nagyobb templomban 1914-től 1986-ig 32 káplán szolgálta a híveket.

Adományok, stációk és harangok

– A stációsorozatot az 1920-as években festették – folytatta a kalauzolást a kántor. – Feltétlenül meg kell említeni, hogy a berendezések, például a padok, valamint a Szent Gellért-, Szent Teréz- és Szent Antal-szobrok mind a hívek, a családok adományai. Szépen lassan, szinte évről évre gyarapodott a templom – sorolta.

Az orgonára mutatva elmondta: Soukenik János szegedi mester készítette 1903-ban a 12 regiszteres, pneumatikus hangszert, amelynek felújítása jelenleg is zajlik Nagy Péter vezetésével. A munkálatok során a hónap folyamán teljesen szétszedik az orgonát.

– A mórahalmi templom négy harangját az első világháború végén, 1918-ban elrekvirálták, hogy fegyvereket készítsenek belőlük. A harangok összesen 400 kilót nyomtak. Ezt követően a hívek és a plébánosok azon dolgoztak, hogy minél hamarabb új harangokat szerezzenek. Az Ecclesia Harangművek Rt. készített hármat Budapesten, amelyeket 1921. május 21-én szentelt fel Glattfelder Gyula püspök. A Szent Lászlónak ajánlott 400 kilós harangot az alsótanyai Gazdasági Egyesület ajándékozta, a Páduai Szent Antalnak szentelt 200 kilós harangot a hívek adományozták, a 100 kilós lélekharangot pedig a Szeged-Csongrád Takarékszövetkezet ajánlotta fel.

1993-ban a középső harang megrepedt és elveszítette a hangját, amelyet 2008-ban Joó Balázs atya kezdeményezésére cseréltek le. A lélekharang a Babos-tanya kápolnájába került, ezért Gombos Miklós két új harangot készített, amelyeket összehangoltak a régivel. Az új harangtriót 2009. május 23-án, egy bérmálás keretében szentelte fel Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök.

Mórahalmi templom: folyamatos felújítások

– A templom külső és belső festése, a felújítások, valamint a fűtés korszerűsítése a hívek adományainak, a városi önkormányzat és a képviselő-testület, valamint Nógrádi Zoltán polgármester támogatásának is köszönhető. A templom Joó Balázs plébános szolgálata alatt újult meg jelentősen, és ezt a munkát 2022. augusztus 1. óta utódja, Kopasz István folytatja. Az épületet riasztóval látták el, a templomot és a temetőt bekamerázták, ahol megújult a ravatalozó, és új kovácsoltvas kaput, valamint világítást kapott – közölte Papp Szabolcs.

A templomot 1973-ban, majd 2003-ban, a plébániát pedig 1976–77-ben, illetve 1990 körül renoválták és újították fel. A termálfűtést 2012-ben vezették be: először a padok alatt, majd az egész templomban.

A búcsú ünnepe

– Érdekes, hogy a templomot Szent László tiszteletére szentelték fel, a mórahalmiak mégis Úrnapján tartják a búcsút, amelyet a környék hívei a II. világháború után emeltek erre az ünnepi rangra. Ilyenkor egy-egy család a körmenetekre díszes virágsátrat állít, és ezt a szokást, hagyományt a mai napig tartják – mesélte a kántor.