Makói libás nap a múzeumban – galériával, videóval

– A tésztát kinyújtjuk, csörögeszaggatóval elvágjuk, majd a kis lapokat egy pálcikára felcsavarva végiggörgetjük a lejtős csigacsinálón – mondta a szombati makói libás nap egyik önkéntese, a kiszombori Kelemenné Goldis Julianna arról, miképpen készül a levesbe való lúdgége. Ha valakinek a módszer ismerős, de a tésztaféleség neve nem, eláruljuk: csigatésztának is hívják. Goldisné elmondta, ennek készítését is lánykorában, az édesanyjától tanulta, és mindmáig ezzel főzik a levest a legfinomabb ünnepi ebédekhez. A József Attila Múzeum emeletén a gyerekek lelkesen követték példáját, egymás után sodorták a lúdgégét.

Makói libás nap a családoknak

A Márton-napi délelőttnek már nagy hagyománya van a makói múzeumban. Ilyenkor a kisebb-nagyobb gyerekek, illetve szüleik többek között kipróbálhatják, hogyan lehet írni a tintába mártott lúdtollal, miként kell morzsolni a kukoricát vagy tömni a libát – utóbbit persze műlibával. Megvendégelik őket libazsíros-lilahagymás kenyérrel, a kézműveskedés és a vetélkedők közben pedig megismerkedhetnek a püspöki felkérés elől libaólba bújt Szent Márton életével, illetve a naphoz kötődő népi hagyományokkal.

Márton-napi szokások

Csengeriné Szabó Éva, az intézmény múzeumpedagógusa ezek közül meg is osztott velünk néhányat.

– Régen ilyenkor kóstolták meg először az új bort. Emellett libahúst kellett fogyasztani, mert úgy tartották, aki Márton-napkor libát nem eszik, egész évben éhezik – mesélte a gasztronómiai vonatkozásokról.

Ezen a napon az nőknek tilos volt mosni, teregetni, mert a hiedelem szerint másként elpusztulnak a jószágok és rossz lesz a jövő évi termés. Megfigyelték az aznapi időjárást is, és ebből próbálták megjósolni, milyen lesz a karácsony. 

– Ha a lúd jégen jár, karácsonykor sárban poroszkál – idézte a mondást, ami arra utal: ha november 11-én zord az idő, nem lesz fehér a karácsony.