2 órája
Sztálin tekintete kísért a festékréteg alól
Az 1956-os forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó relikviák között egy különleges festményt is őriz a Móra Ferenc Múzeum. Sztálin tekintete kísért a Kossuth-címer alatt, a ráfestést október 23-án Sándor Lajos, a Szent Johanna díszlettervezője készítette.
A szegedi Móra Ferenc Múzeum raktárában őrzik azt az 1956-os festményt, amelyen Sztálin tekintete az idő múlásával egyre élesebben, kísértetként tűnt elő a legfelső festékréteg alól.
Keletkezésének körülményeiről Tóth István történész-muzeológus számolt be lapunknak. Elmondta, hogy a Szegedi Nemzeti Színházban 1956. október 23-án éppen George Bernard Shaw Szent Johanna című színművét játszották, amely bővelkedett az akkori politikai rendszerre irányuló áthallásokban. A népes, tüntető tömeg nyolc óra körül ért a színházhoz. Az első felvonás utáni szünetben Bicskey Károly Jászai-díjas színész kiállt a színház erkélyére, és elszavalta a Nemzeti dalt. Megígérték a színészek, hogy az előadás befejezése után csatlakoznak a tüntetőkhöz.
Sándor Lajos, a Szent Johanna díszlettervezője gyorsan elkezdett nemzeti színű kokárdákat gyártani, valamint festett egy nagy Kossuth-címert. Hirtelen vászon alapanyagként Sztálin egyenruhás képét használta fel hozzá, ami a színházban lógott a falon. Ezt a képet rakták ki a színház erkélyére este tíz órakor
– mesélte a történész.
A forradalom után a festmény a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményébe került, ahol az idő múlásával egyre jobban fakult a sebtében, alapozás nélkül készített ráfestés, amely alól a restaurálás után tűnt föl a Kossuth-címer alól Sztálin baljós tekintete.
