A Dóm tér és a nemzeti emlékcsarnok

– Itt dolgozom a Dóm téren, a Gál Ferenc Egyetemen tanítok, és ha megkérdezik tőlem, mi a Dóm tér, tudnom kell a választ. Inspirációt éreztem arra, hogy a történetét, szimbolikáját, a Fogadalmi templom és tere kapcsolatát kutassam. A magyar államiság, az apostoli királyság gondolata testesül meg ebben az épületegyüttesben, arról mesél. Emellett szól, hogy a trianoni kapu június 4-én mindig zárva volt – kezdte beszélgetésünket Horváth Gábor egyháztörténész. Glattfelder Gyula csanádi püspök, kalocsai érsek feljegyzéseit, beszédeit és a püspöki levéltárban, de a Vatikáni levéltárban és más hazai levéltárakban fellelhető dokumentumokat és a korabeli magyar és olasz sajtót vizsgálta.

A Dóm tér históriája

Mielőtt a szimbólumokkal folytatnánk, ismerkedjünk meg azzal, miként jött létre a kiváló akusztikájú, a Szegedi Szabadtéri Játékoknak otthont adó Dóm tér. Három legendás egyéniség kellett, hogy a Fogadalmi templomot ölelő tér, épületegyüttes létrejöjjön: Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, Glattfelder Gyula püspök és Rerrich Béla tervező-építész. 

Bálint Sándor szegedi néprajztudós és művészettörténész Borbíró Virgilt is idézve írja: „A szegedi kísérlet elvitathatatlan sikere mellett is épp úgy önmagában való, egyszeri, alkotójának rendkívüli egyéniségéhez kötött mű marad, mint Feszl Frigyes pesti Vigadója”. De azt is megjegyzi, hogy Rerrich Béla művészi teremtő erejét a középkori mesterekre emlékeztető anyagtisztelettel és alázattal tudta párosítani

A megépült téregyüttes a két világháború közti időszak egyik legszebb magyar építészeti alkotása, U alakban fogja közre a legartisztikusabb hazai modern térkompozíciót. Nyugati oldala a kollégium, a mai Szent Gellért Szeminárium és a Gál Ferenc Egyetem, délnyugati sarka a püspöki palota, míg déli és keleti oldalán a SZTE ingatlanjai, kutatóintézetei találhatók. A klinker téglából készült épületeket főleg az észak-európai országok megoldásai ihlethették, de nem másolás. A Dóm tér megalkotása ugyanis a 19. század történelmi stílusának legérettebb, legnemesebb, legegyénibb kifejezése – olvashatjuk több helyen.

– A teret, az árkádokat bolognai mintára alakították ki. Tévesen terjedt el a velencei Szent Márk térhez való kötése, ezt a formát Klebelsberg Kuno a pályázati felhívásban kérte  – mondta Horváth Gábor.

Rerrich Béla építész

Több forrásban szerepel, hogy az „alkotói művészet az utolsó percig, a kőművesek állásain is formálódott a kezében. Ő tervezte nemcsak az épületegyüttest, de a legkisebb iparművészeti feladatokat, megoldásokat is. A helyszínen építés közben adta a legjobb iparosok kezébe a rajzokat, még akkor is formálódott keze alatt az eszményi egész minden apró részlete”.

Rerrich Bélának baráti volt az együttműködése az iparosokkal. Bálint Sándornak köszönhetően név szerint is ismerünk néhányat azok közül, akikkel együtt dolgozott: a budapesti Thék Endre, Seenger Béla, Forreider Béla, a szegedi Bille János, Kónya György műkovácsok, Kocsis Ferenc, Lengyel Lőrinc, Takács János és Erdélyi András. Nagyobb önállóságot csak Ohmann Béla szobrász, Virágh Pál, a vasmunkák kivitelezője és Lenovszky György, a kápolna festője kapott.

Üzenetek

– A kovácsoltvas kapu is üzen, amit Rerrich Béla és Kónya György, korának leghíresebb szegedi kovácsa készített, és az alkalmazott allegóriák miatt a kommunizmus évtizedeit is átvészelte, pedig akkor minden Trianon-emlékművet „eltakarítottak”. A kapuban 156-szor találkoznak a kovácsoltvas elemek, mert 1920-ban, szökőév lévén, június 4-e, a békediktátum aláírásának dátuma a 156. nap volt. Ha meg akarjuk érteni a kaput, a térrel is foglalkozni kell, ha meg szeretnénk érteni a teret, akkor a templommal is foglalkozni kell, mert párhuzamok vannak a kettő között  – árulta el Horváth Gábor. Hozzátéve: ő kizárólag eredeti forrásokból merít, mint amilyenek Glattfelder Gyula beszédei és írásai, Foerk Ernő és Rerrich levelei.

Azt is elmondta, a Dómra úgy tekintünk, mint árvízi fogadalmi templomra, de nemcsak az, az apostoli királyság jelképei, allegóriái, Glattfelder Gyula szavaival a magyar katolicizmus reménységei öltenek benne testet.

– Az apostoli magyar királyság visszaállításáért is imádkoztak falai között, Ottó miséket tartottak, hogy a Habsburg-leszármazottból király lehessen. Összességében a Magyarok Nagyasszonya-székesegyházat új koronázó templomnak, Szegedet a magyarság kulturális központjának, fővárosának szánták, azt akarták itt felépíteni. Erre Glattfelder Gyula és Klebelsberg Kuno is célzott  – mondta Horváth Gábor. 

A vármegyék címerei is megjelennek, a Dómban 63, a téren a Trianon utáni 25 közigazgatási egységé, de a többinek is kialakították az üres helyet, hogy ha a revízió sikeres, azonnal felkerülhessenek oda.

A nemzeti emlékcsarnok

A körbefutó árkádok alatti nemzeti emlékcsarnok kivitelezése nagyszerűen sikerült. Az 1930-ban készült, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, egyház, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják, jelenleg 117-et láthatunk. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak szinte teljes keresztmetszetét adja, alapját Strobl Alajos hagyatéki anyaga képezi. 

Gond is van: az ott elhelyezett szobrok és domborművek egyenetlen színvonalát már 1959-ben szóvá tette Bálint Sándor, úgy ítélte meg, több szobor is cserére szorulna. Ez az állapot ma is fennáll, Lechner Ödön szobrát, valamint József Attila és Vörösmarty Mihály domborművét említhetjük, elkelne a folyamatos karbantartás.

– Az árkádok legjelentősebb szobra a Mátyás királyt lovon, hadvezérként, kezében oklevelet tartó egész alakos alkotás. Ez a mű azért is említésre méltó, mert a tér vonzásában csak két embernek van lovasszobra, rajta kívül II. Rákóczi Ferencnek az Aradi vértanúk terén – korábban Gizella téren –, a püspökség előtt. Rákóczi képes volt fegyverbe szólítani a parasztságot és a nemességet, küzdött az ország területi egységéért, kimondták a Habsburg ház trónfosztását, vissza akarta vezetni Magyarországot Mátyás dicső koráig, hozzá hasonlították. Ezért is lett mindkét alak Horthy Miklós történelmi előképe. Az általa 1930-ban a Dóm téren alapított Corvin-lánc a történelmi Magyarország szellemi egységét, a nemzet szétszakíthatatlanságát jelképezte – sorolta Horváth Gábor.

Korábban bizottság döntött

– zárta beszélgetésünket Horváth Gábor.