Ismét megtartották a vagány paprika napját Szentesen

Aszálykárokról, alacsony termelői árakról, a harmadik országokból érkező importól, a paprika ágazat eredményeiről és minisztériumi pályázatokról is szó volt sok más téma mellett a 13. Magyar Paprika Napján. A hungarikum szentesi paprika hazájában, a főtéri Megyeháza Konferencia és Kulturális Központban szeptember 6-án tartották meg a 2012-ben útjára indított szakmai rendezvényt.

A válságálló ágazat

Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és és Terméktanács elnöke a hajtató kertészek érdemeiről beszélt. Megemlítette, hogy a változékony klimatikus és gazdasági körülmények között a leginkább válságálló ágazat, részben mert zárt termesztési körülmények között is fel tudják venni a harcot a jelentős károkat okozó környezeti tényezőkkel. Stabil foglalkoztatást tudnak biztosítani a 10-15 éve tartó munkaerő-hiányban, a legkevesebb gonddal tudják megoldani a munkaerő-ellátást, a harmadik országokból származó munkaerő ugyanis egyre stabilabb munkaerő bázisnak tűnik. Az energiaválságban pedig remélhetően a 2027 után is használható termálenergia továbbra is könnyíthet a hajtató kertészek munkáját.

Az áruházláncok szerepe

A házigazda szervező nevében Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezete elnök-ügyvezetője arról beszélt, hogy az elmúlt 3 év rendkívüli kihívásokat tartogatott a kertészeti ágazatnak, amelyet a tavaly óta csökkenő fogyasztás jelentősen befolyásolt. A harmadik tagországból érkező importtal a helyi gazdák nem versenyezhetnek, hiszen a jelentős uniós fenntarthatósági, minőségbiztosítási és környezeti kötelezettségek jelentős többletköltséget jelentenek. Nemcsak Magyarországon, más tagállamoknak is. Nagypéter Sándor szerint a harmadik országból érkező paprika és paradicsom ellenőrzése nem teljesen biztosított és nehéz versenyképességről beszélni, ha nem ugyanarról a startvonalról indulunk. Kitért arra is, hogy az inflációs válság érződik a háztartásokban, a zöldségárak pedig a 2021-es szintre estek vissza.

Pozitívumként említette, hogy szövetkezetük idén rekordmértékben, 12 százalékkal növelte a belföldi áruházláncokba beszállított mennyiséget, részint tudatos marketingstratégiával. Ráadásul a lakossági vásárlásban idén óriási szerepe lett az áruházláncok akcióinak, anélkül ugyanis nincs érdemi fogyasztás. Így az érintettek jelentős árrésről mondanak le. Nagypéter Sándor hozzátette, saját mintaboltjuk mellett két-három héten belül szentesi vagányok néven elindul online vásárló felületük is.

Állami segítség a termeléshez

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdasági és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a kertészeti fejlesztési lehetőségekről, pályázati támogatásokról beszélt. Elmondta, hogy záró szakaszába ért a még 2015-ben indított vidékfejlesztési program. Ebben a támogatási ciklusban hétezer különböző beruházást segítettek összesen mintegy 185 milliárd forinttal. A gazdálkodók technológiafejlesztésre, gépbeszerzésre, üveg- és fóliaházak létesítésére, gombaházak és hűtőházak létrehozására, ültetvénytelepítésre pályázhattak. 

Az agrárpolitika 2023-ban indított és 2027-ig tartó stratégiai terveiről elmondta, hogy feszes pályázati menetrendet tettek közzé még tavaly ősszel. A támogatásokról részletesen tájékoztat a Közös Agrárpolitika honlap, köztük a hazai kertészeti termelést fejlesztő új pályázati kiírásról is.

Feldman Zsolt kitért arra is, hogy újabb fejlesztési hullám várható a kertészeti ágazatban: gyümölcs, valamint gyógy- és fűszernövény ültetvény telepítésének támogatására szeptembertől 10-től; a kertészeti üvegházak, hűtőházak, zöldség- és burgonyatárolók fejlesztéséhez és a kapcsolódó post-harvest fejlesztések támogatására pedig szeptember 24-től nyújthatók be a támogatási kérelmek. Utóbbi pályázati felhívás keretösszege 50 milliárd forint. Ezen túlmenően a Közös Agrárpolitika Stratégia Tervének keretei között az ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatására 25,2 milliárd forint fordítható.