Régi mesterségek

1 órája

Tucatnyi kismester a makói skanzenben – Galéria, Videó

A tavalyi hasonló rendezvény sikere nyomán ismét megrendezi a makói József Attila Múzeum a régi mesterségek napját. Az udvari skanzenbe bő tucatnyi helybeli és környékbeli kismester jött el bemutatni tudását és portékáit. Aki pénteken nem tudott elmenni, az élményt szombaton pótolhatja be.

Szabó Imre

– Nyugdíjas vagyok, húsz éve foglalkozom csuhéfonással. Azóta ez az, ami engem megnyugtat, éltet – mondta a makói múzeum skanzenjében a 84 esztendős kismester, Hacker Románné, azaz Milka néni, a régi mesterségek napjának egyik vendége. 

kismester, kézműves, múzeum
A nagylaki kismester, Milka néni csodákat alkot 84 évesen. Fotó: Szabó Imre

Mint megtudtuk tőle, ennek a kézműves tevékenységnek a titka a sodrás. A csuhé száraz kukoricalevél, amit be kell áztatni – ezt összesodorva aztán bármit el lehet készíteni belőle, csak a képzelet szab határt. A nagylaki kismester készít kosárkákat, asztali díszeket, zsebkendő- és szalvétatartókat, alátéteket és még sok egyebet. Ezeket nem árulja, inkább elajándékozza, mert mint hangsúlyozta, ezek értéke megfizethetetlen.

Kismester kavalkád a skanzenben

A makói múzeum udvarán a tavalyi hasonló rendezvény sikere után idén másodszor szervezték meg a kézműves napot. Milka nénin kívül még tizenketten jöttek el. Többek között cipész, szappanfőző, kosárfonó és méhész érkezett Makóról, Apátfalváról, Csanádpalotáról vagy Nagylakról.

– A rendezvény célja az, hogy a járásban élő kézművesek itt megmutathassák szerszámaikat, eszközeiket, az általuk saját kezűleg készített tárgyakat az érdeklődő gyerekeknek, felnőtteknek – tudtuk meg Szikszai Zsuzsanna múzeumigazgatótól.

Autentikus helyszínen

A hely ráadásul igazán autentikus, hiszen a skanzenben van kovács-, bognár- és asztalosműhely, az intézmény gyűjteményében pedig több egykori makói mester hagyatéka is fellelhető. Ami igazán érdekes: akinek kedve van, ilyenkor akár ki is próbálhatja saját ügyességét.

– A 21. században ezek a mesterségek már csak mutatóban, egy-egy lelkes kézműves jóvoltából élnek. Miután elterjedtek a gyárilag készült, nagy sorozatban, olcsón gyártott cikkek, lényegében minden kézműves versenyképtelenné vált – idézte fel. Hozzátette: ugyanakkor tudásuk, hagyományaik a helytörténet fontos és értékes részét jelentik.

Lámpás találkozót színesített

A program ötletgazdája Deli István palotai lámpagyűjtő.

– Csanádpalotán három évvel ezelőtt rendeztünk egy lámpás találkozót, és ezt a tájházban a régi mesterségek felelevenítésével tettük színesebbé – emlékezett vissza. És ez akkora sikert aratott, hogy utána behozták a makói múzeumba is. 

Ő úgy fogalmazott, ezt azért fontos megmutatni az embereknek, mert ma már szinte senki nem tudja, hogyan dolgoztak a régi kézművesek, miként készült például egy régi teknő vagy milyen szerszámokat használ egy kőfaragó.

Aki nem tudott részt venni a múzeum nagy sikerű rendezvényén pénteken, nem maradt le semmiről: a kismesterek szombaton is ott lesznek a makói skanzenben, délelőtt 10-től délután 4 óráig. Mi több, két hét múlva Csanádpalotán is lesz egy hasonló program. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában