Balogh Elemér színpadra váltja ideiglenesen a katedrát

Tíz évvel ezelőtt óriási közönségsiker lett a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Nemzeti Színház együttműködésében megvalósult 12 dühös ember című előadás. A Barnák László által színpadra álmodott produkciónak első nekifutásra négy előadásnapot hirdettek, ám akkora volt az érdeklődés, hogy további húsz estén is műsorra tűzték, kivétel nélkül telt házzal futott. Sőt, a rendhagyó előadás a 2014/2015-ös évad Dömötör-díj Kuratóriumi Díját, „Az évad közönségsikere” díjat is elnyerte.

Idén ősszel az SZTE és a színház ismét színre viszi – ez alkalommal is Barnák László rendezésében – a különleges produkciót egy kivétellel a régi szereposztással, amelyben a 12 esküdt közül mindössze egyet alakít profi színművész, a Jászai Mari-díjas Fekete Gizi. A többi szereplőt ügyvédek, bíró, köztisztviselő, egyetemi oktatók és üzletemberek keltik életre. Reginald Rose nagy hatású történetének kulcsfiguráját, a 8. számú esküdtet új szereplőként Balogh Elemér jogtörténész, volt alkotmánybíró, az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának professzora játssza.

Balogh Elemér élettörténetébe is illeszkedik a szerep

A jogtörténész lapunknak elmondta, tíz évvel ezelőtt a diákkörének tagjaival közösen tekintette meg az előadást, ugyanis a 2. számú esküdtet alakító Németh György Attila akkor még hallgatója volt, ma már a Tübingeni Egyetem Jogtudományi Karának tudományos segédmunkatársa. 

Balogh Elemérnek büntetőjog-történettel foglalkozván erősen szakmájába vág a darab témája. Noha nem az amerikai-angolszász jogrendszer a fő kutatási területe, de egyetemi tananyagként szakmai portfoliójának markáns részét képezi. 

 – fejtette ki a volt alkotmánybíró, hogy mi volt az elsődleges szakmai motivációja a szerep elvállalására. 

Érdekességként arra is rámutatott, hogy az USA több mint fél tucatnyi államában máig nincs eltörtölve a halálbütetés, például New Yorkban, ahol a 12 dühös ember története is játszódik. 

– folytatta Balogh Elemér. 

Édesanyja a mennyországból támogatja

Akad azonban egy másik személyes ok is, amiért különösen kedves vállalás számára ez a szerep. 

– Édesanyám pedagógus volt, a tanítóképző elvégzése után egy kisebbségi iskolába került, ahol nagyon szerették. Utána népi ülnökként vett részt tárgyalásokon, amikor a fiatalkorúak elleni büntetőügyekben nem ítélhetett jogerősen szakbíró, csak népi ülnökökkel alkotott tanácsban, akik rendszerint pedagógusok voltak. Anyu sokszor elmesélte, hogy a bírók komolyan adtak a szavára, amikor több évtizedes pedagógiai gyakorlattal elmondta, hogy mi a helyzetek életszerű értelmezése, ami egy steril jogi szemüvegen át kevésbé volt látható – mondta el Balogh Elemér. 

– Kicsit úgy éreztem, hogy édesanyám is támogatja a mennyországból ezt a szerep-ambíciómat – tette hozzá.

Az egyetlen nem dühös szereplőt alakítja

Karaktere, a 8. számú esküdt a darab kulcsfigurája. Ahogy a jogtörténész fogalmazott, az egyetlen, aki a 12 ember közül nem dühös. Aki észérvek felsorakoztatásával akarja meghozni a súlyos döntést, hogy villamosszékbe küldjön-e egy kamaszfiút. 

– A 8. esküdt racionális mérnökember, aki komolyan veszi a játékszabályokat, nem érzelemvezérelt figura. Az esküdtszéknek ugyanis nem azt kell bebizonyítani kvázi újrajátszva a tárgyalást, hogy ártatlan az illető, hanem csak azt kell valószínűsíteni, hogy nem biztos a bűnössége. A legfőbb kérdés, hogy van-e alap a kételyre – részletezte. 

Lassú kínhalál várt az atyagyilkosokra

A volt alkotmánybíró számára a 12 dühös ember az esküdtszéki rendszeren túl a történetbeli bűn miatt is felettébb érdekes szakmailag. 

– Az általam ismert európai jogtörténelemben a kezdetektől a legsúlyosabban büntetett bűncselekmények közé tartozott a parricidium, azaz az atyagyilkosság. Az apát megölő gyermek tetténél nagyobb gonosztettet nem tudtak elképzelni. Ennek a büntetése a poena culei volt. Egy bőrzsákba varrták különböző állatokkal, majommal, kakassal, kígyóval az atyagyilkost, és bedobták a Tiberisbe. A bőrzsákról azt kell tudni, hogy átereszti a vizet, de nagyon lassan – részletezte a jogtörténész. 

A szövegtanulás a legnagyobb küzdelem

Elmondta azt is, hogy nagy kihívásként éli meg a javában zajló próbafolyamatot, noha amatőr színjátszói tapasztalatokkal már rendelkezik. Harminc éve rúgják együtt a bőrt Apafoci elnevezésű focicsapatának tagjaival, akikkel több alkalommal adtak már elő Rejtő Jenő-bohózatokat farsangi bálokon. Azonban, ahogy fogalmazott, a mostani próbafolyamattal azokat nem lehet összehasonlítani. 

– Sok szöveget kell memorizálnom és életszerűen visszaadnom. Ez persze nem áll távol tőlünk, jogászoktól. A hallgatóknak szoktuk mondani, hogy vegyenek példát a színművészekről, hiszen a Hamletet sem körülbelülre kell megtanulni, hanem minden szónak a helyén kell lennie. Én azonban utoljára az államvizsgára tanultam így a büntető törvénykönyv tényállásait, szóról szóra. Emlékszem, azt a Füvészkertben memorizáltam sétálva, hangosan felmondva a szöveget – mondta el, majd azt is elárulta, szerepét is az arisztotelészi módszert követve, járkálva, hangosan tanulja, ám ezt már otthonában teszi, a gyakorlásban pedig nagy segítségére van felesége.

Az október végi négy előadásra a belépőket mindössze két óra alatt elkapkodták. A Balogh-család körülbelül húsz tagja vett jegyet a négy előadásnapra, hogy megnézzék az édesapát, nagyapát vagy éppen apóst. Balogh Elemér és felesége, Ágnes ugyanis több mit negyven éve élnek boldog házasságban, kilenc gyermeknek adtak életet, akiknek többsége már megházasodott, és maga is szülővé vált. A volt alkotmánybírónak jelenleg 16 unokája van, de elárulta, hogy hamarosan a plusz egy pocaklakó is megérkezik a családba.