2024.07.13. 07:00
A Rapcsák-hatás máig tart
Rapcsák Andrásra, Hódmezővásárhely városépítő polgármesterére emlékezünk születésének 81. évfordulóján. Nagy hatású munkásságát Miklós Péter eszmetörténész foglalta össze legújabb kötetében.
Az eszmetörténész másfél éven át kutatta Rapcsák András munkásságát, áttekintette a korabeli sajtóanyagokat, jegyzőkönyveket, és interjúkat is készített.
Fotó: Gémes Sándor
A Rapcsák-hatás címet adta Miklós Péter eszmetörténész Hódmezővásárhely városépítő polgármestere munkásságát összegző, legújabb kötetének, amelyet a Polgári Együttműködés Hódmezővásárhelyért Egyesület felkérésére alkotott meg. A szerző csaknem egy évtizeden át szolgált a helyi tudományos és kulturális intézmények munkatársaként. Lapunknak elmondta, a gazdagon, több mint hetven fotóval illusztrált kiadvány másfél éves kutatómunka eredménye, amely során a korabeli sajtóanyagokat, valamint a közgyűlési és az országgyűlési jegyzőkönyveket tekintette át, továbbá számos interjút készített a napra pontosan 81 éve született Rapcsák András családjával és közvetlen munkatársaival, mások mellett Juhász Tünde államtitkárral. A kötet így átfogó képet nyújt nem csak a nagy hatású politikus pályaívéről és jelentőségéről mind a regionális, mind az országos közéletben, de sokoldalú, ugyanakkor megosztó személyiségéről is.
– A kilencvenes évek közélete iránt érdeklődő nemzedék abban az időszakban Hódmezővásárhely városát Rapcsák Andrással azonosítja. Ő tette a várost nagypolitikai tényezővé, amelynek polgármesteri székéből rajta kívül két másik országos politikus is kikerült – közölte az eszmetörténész.
Rapcsák kereszténydemokrata színekben indult, később az MKDSZ-Fidesz-MDF pártszövetség jelöltje lett. Miklós Péter könyvében rámutatott, hogy erős támogatottsággal bíró politikus volt, noha több izgalmas pontja is volt pályafutásának.
– Az egyik érdekesség, hogy hogyan lett polgármester. A legenda szerint ugyanis csupán tucatnyi szavazatot szerzett, amikor elindult egyéni önkormányzati képviselőnek. Ennek ellenére két sikertelen polgármester-választás után 1990-ben mégis őt választották meg a képviselők. Akkor még ugyanis a választópolgárok nem közvetlenül dönthettek a polgármester személyéről, a képviselő-testület hozta meg a döntést – részletezte a szegedi egyetem docense.
Azonban már első városvezetői ciklusában olyan nagy hatást gyakorolt, hogy néhány évvel később óriási támogatottsággal, a polgári oldal komoly vidéki bástyájaként választották meg újra. Az 1998-as országgyűlési választáson pedig egyetlenként került be az első fordulóban a magyar törvényhozásba.
– Megosztó személyiség volt, és az a mai napig. A kötetben három olyan történetet is sikerült fölfejtenem, ahol puccsot hajtottak végre ellene. 1999-2000-ban volt a legnagyobb, amikor hosszú hónapokra felfüggesztették a polgármesteri jogkör gyakorlásától, de aztán nagy legitimitással választották újra. Azt gondolom, hogy mintát adott a rendszerváltás utáni politikai szereplésre, amelyet vásárhelyi utódai a mai napig akarva-akaratlanul követnek. A város közlekedési, gazdasági, informatikai, infrastrukturális, kulturális fejlesztései, úgy vélem, máig többé-kevésbé az ő víziója nyomán valósulnak meg – fejtette ki Miklós Péter.
A politikai aktivitás azonban csupán egy szelete volt sokszínű személyiségének. Az első kép, amely neve hallatán beugorhat ismerőinek, biztosan nem nélkülözi például méretes és látványos csokornyakkendőinek valamelyikét.
– Igazolt sportoló volt, teniszezett, sakkozott. Doktorátust szerzett fizikából és sikeres vállalkozó is volt, Hódmezővásárhely első kft.-jét hozta létre a nyolcvanas évek második felében a mérleggyárból. Tucatnyi találmánnyal, szabadalommal rendelkezett, műgyűjtő, olvasó, végtelenül kreatív és szórakoztató ember volt. Ugyanakkor nem tűrte az ellentmondást, éppen ezért volt igen megosztó személyiség – mondta Miklós Péter.
