2024.06.10. 09:00
Húsz év alatt felére esett vissza az aktív olvasók száma
Egy felmérés szerint a felnőtt magyarok negyede soha nem vesz egyetlen könyvet sem a kezébe. A lehangoló statisztika ellenére a könyvpiac viszonylag stabil: minden évben közel 20 ezer új cím kerül a boltok polcaira. És van olyan magyar szerző, aki egymaga évente több mint százezer regényt ad el.
A magyarok negyed soha nem olvas, pedig évente közel 20 ezer új megjelenésű könyvből lehetne válogatni.
Fotó: Illusztráció / Shutterstock
Egy tavalyi felmérés szerint a magyarok 73 százaléka legalább alkalomszerűen szokott olvasni könyvet. Kérdés persze, mit jelent az alkalomszerűen kifejezés, illetve hogy ha valaki arról faggatnak, szokott-e olvasni, szívesebben mondja-e azt, hogy időnként igen, mint vallja be, hogy soha. Merthogy a megkérdezett felnőttek negyede ezt is bevállalta, vagyis a statisztika azt mondja, hogy a 18-79 éves korosztályban négy emberből egy soha nem vesz könyvet a kezébe. És mindössze 15 százalék volt azok aránya, akik napi szinten olvasnak. Mindez azt jelenti, hogy 2005 óta közel a felére esett vissza az aktív olvasók száma.
Nem túl pozitív kép ez a magyarokról, hiszen az olvasás nem csak kikapcsolódás és szórakozás, hanem az önfejlesztés egyik formája is. A könyvmolyok ugyanis választékosabban beszélnek, szélesedik látókörük és rengeteg témában jóval jártasabbak azokkal szemben, akik nem olvasnak. Sokan azt is megemlítik, hogy egy-egy olvasmányélmény alapján változtatnak saját viselkedésükön vagy másképp viszonyulnak barátaikhoz, családtagjaikhoz. Ezt az élményt azonban egyre kevesebben tapasztalják meg.
Közel 18 ezer címből lehet évente válogatni
Pedig választék lenne bőven. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése minden évben nyilvánosságra hozza a könyvforgalmi adatokat. A legfrissebb, 2022-es statisztika szerint tavalyelőtt minden eddiginél több könyv jelent meg hazánkban. Közel 18 ezer cím került a boltok polcaira, az éves könyvforgalom pedig 59,5 milliárd forint volt. Ennek egyharmadát egyébként a gyermek-és ifjúsági irodalom, további egyharmadát pedig a szórakoztató irodalom tette ki.
A Libri Könyvkereskedelmi Kft.-nél azt tapasztalják, hogy a szokások és az olvasói közösség összetétele változik csak, az nem, hogy van egy réteg, amely nem mond le a könyvekről. Bár az eladott darabszámok enyhe csökkenést mutatnak, ez csupán azt mutatja, hogy az olvasóközönség más utakat is talál a könyvek beszerzésére: egyre többen cserélgetik a kiadványokat vagy járnak könyvtárba.
Az olvasóközönség nem tűnt el, csak átalakult
Egyedül a ponyvairodalom és a lektűr olvasóközönsége fogyatkozik. Ha belegondolunk, 20-30 éve még a buszon, vonaton azt láttuk, hogy romantikus füzeteket vagy Rejtő-könyveket olvastak sokan. Ma viszont már inkább a közösségi médiát pörgeti a többség. Ebből a rétegből sokakat eltérített az olvasástól a digitális világ. Ezért is jó, hogy minden évben van Könyvhét, mert itt meg tudjuk mutatni, hogy a könyv milyen sokféle és nem csak a kortárs szépirodalom értékes
– mondta el lapunknak Ludvig Orsolya marketing-és kommunikációs igazgató, aki hozzátette: van egy réteg, akiket viszont nem tudott elvenni a social média a könyvektől.
A Z és Alfa generáció már digitális bennszülött, nekik már az életük része az online világ. Ők azok, akik az olvasást is ebbe illesztették bele és itt népszerűsítik olvasmányélményeiket vagy innen szereznek inspirációt. Sőt: a TikTok trendek hatása is ma már nagyon jelentős. Ez a közösségi oldal emel fel számtalan könyvet vagy szerzőt. A legjobb példa erre Colleen Hoover, aki ennek a platformnak köszönheti, hogy ma már milliószám veszik a könyveit világszerte
– mutatott rá Ludvig Orsolya. Hozzátette: az újonnan érkező generációk régebbi szerzőket is újra bedobnak a köztudatba. Ilyen például John Williams, akinek 1965-ös Stoner című regénye 2015-ben jutott el Magyarországra. És vannak olyanok is, akiket hagyatékuk gondozói nem hagynak feledésbe merülni. Agatha Christie-től például még mindig jelennek meg eddig nem ismert írások, így tud örökzöld maradni minden korosztály számára.
Van magyar szerző, aki évente több mint százezer könyvet ad el
De mit is olvasunk manapság? Ha szétnézünk a sikerlistákon, lényegében ugyanazokat a szerzőket és témákat látjuk ismétlődni. Ami a magyar szerzőket illeti, a fiataloknál Berg Judit, Bartos Erika és Kollár Betti a mostani sztárok, a felnőtt irodalom területén pedig Orvos-Tóth Noémi, Náray Tamás és Frei Tamás adják el a legtöbb könyvet. Hogy pontosan mennyit, arról már évek óta nem közölnek adatokat, de 2019-ben Frei Tamás Bábel című könyve például 120 ezer példányban fogyott el, legújabb, Puccs Moszkvában című regénye pedig tavaly év végén egyetlen hónap alatt 2023 legjobban fogyó könyve lett. Náray Tamásnak jelenleg 9 könyve is forog a piacon, és mint egy interjúban elárulta, ez éves szinten százezer feletti példányszámot jelent. Orvos-Tóth Noémi pedig külön kategóriát képez, hiszen amellett, hogy Örökölt sors című könyve évek óta a magyar eladási listán szerepel, tavaly a Frankfurti Könyvvásáron 30 országba adták el könyvét, ami nyilvánvalóan megsokszorozza majd az eladási számokat.
És hogy mibe kerül a nyomtatott szórakozás? Meglepő, de az infláció itt nem érzékeltette olyan súlyosan a hatását, mint az élelmiszer vagy energiaszektorban. A Covid-járvány idején begyűrűzött papírdrágulás óta lényeges emelést nem hajtottak végre a kiadók, így egy regény ára most átlagosan 5 ezer forint körül van. Ez nem drágább, mint két mozijegy ára, vagyis anyagilag sem megterhelőbb olvasni, mint beülni párunkkal egy filmvetítésre. Érdemes tehát kilátogatni jövő héten az Ünnepi Könyvhét programjaira a Dugonics térre, szétnézni a könyves standokon, mert szinte biztos, hogy aki fogékony, talál megfelelő olvasmányt. Témában, műfajban és stílusban is hatalmas a választék, szóval csak elhatározás kérdése, kihasználjuk-e ezt az alkalmat arra, hogy javítsunk a hazai könyvolvasási statisztikákon.
