2024.04.03. 17:00
Antibiotikum rezisztencia – Valóban az állattenyésztés a fő bűnös?
Vajon 20-25 év múlva többen halnak-e meg bakteriális fertőzésben, mint daganatos betegségben? Ha igen, vajon miért? Zömében húsevő hallgatóság előtt tartott előadást a gazdasági haszonállatok révén az emberre is életveszélyes antibiotikum rezisztenciáról Somogyi Zoltán állatorvos a vásárhelyi mezőgazdasági karon.
Az antibiotikum rezisztencia mindenkit érint, aki állati eredetű élelmiszert fogyaszt. Fotó: SZTE MGK
Egyes elképzelések szerint 20-30 év múlva már többen halnak meg mondjuk tüdőgyulladásban, mint daganatos megbetegedésben. De mi is a probléma forrása? Antibiotikum rezisztencia – Valóban az állattenyésztés a fő bűnös? címmel tartott előadást az SZTE Mezőgazdasági Karon Somogyi Zoltán, az Állatorvostudományi Egyetem Gyógyszertani és Méregtani Tanszék kutatója. Arról beszélt, mi várható néhány évtized múlva, ha a gazdasági haszonállatoknál továbbra sem használnak kevesebb antibiotikumot. A szakember szerint mindenkit érint e téma, aki állati eredetű élelmiszert fogyaszt, mert az állatgyógyászatban felhasznált gyógyszerek összekapcsolhatók az emberi megbetegedésekkel.
Ellenállók a trágyában
Számtalan téves információ kering e témáról az előadást moderáló Süli Ágnes, az SZTE Mezőgazdasági Kar laboratóriumi vezetője, főiskolai docense szerint. Mint mondta: nagyjából az 1950-es években kezdték az antibiotikum-használatot, először főként sertéseknél és a baromfiknál, az állatok emésztőrendszerének egyensúlyi állapota miatt. Onnantól nagyjából 10-20 százalékos hozamnövekedést értek el elődeink.
Fotó: SZTE MGK
Azt már Somogyi Zoltán mondta, hogy jelenleg sem főként a használat, hanem a mennyiség, az egyensúlyi állapot hiánya problémás. A környezetben, a trágyában, a növényeken, az állatokban rengeteg rezisztens, azaz bizonyos antibiotikumoknak már ellenálló baktérium található. Így viszont egyes elképzelések szerint 2050-ben többen halnak meg fertőzésben, mint daganatos betegségben. Holott, a tüdőgyulladás, hasmenés, vagy egyéb bakteriális megbetegedés elleni fegyvert a kezünkben tartjuk, de ha így folytatjuk tovább, elveszítjük az előnyünket. De miért is?
A legnagyobb probléma
Somogyi Zoltán úgy magyarázta mindezt: a baktériumok osztódással szaporodnak, így örökítik azokat az antibiotikum rezisztencia géneket, amelyek kódolják az ellenálló mechanizmusokat. Sőt, ezeket a tulajdonságokat egy baktérium egy egészen más típusúnak is át tudja adni. Ráadásul hőkezelés hatására sem semmisülnek meg a rezisztencia-génszakaszok.
Szakértők nagy számban találtak antibiotikumnak ellenálló géneket például kefírben, joghurtban, nem bio termékekben. Azokat a kutató szerint annak tudatában fogyasztjuk el, hogy előnyösek az emésztésünknek, ám a bélflóránk képes felvenni, fenntartani, sőt más baktériumoknak átadni a rezisztens géneket
– magyarázta tovább a kutató. Hozzátette: ez a legnagyobb probléma. Mert, ha valaki megfertőződik mondjuk egy, a vesét támadó E. coli baktériumtörzzsel, amit hamburger betegségnek is hívtak Amerikában, és a baktérium már rendelkezik rezisztens génnel, vagy felveszi a bélflórából, akkor nem biztos, hogy a beteg felépül.
Megfelelő állattartással
Azzal a céllal, hogy 2030-ra a jelenleginél 50 százalékkal kevesebb antibiotikumot használjanak fel a gazdasági haszonállatoknál, az Európai Unióban rengeteg szigorítást vezettek be. Ugyanakkor Somogyi Zoltán szerint leginkább a megfelelő állattartással, technológiai környezettel lehetne kiváltani az antibiotikumokat és visszaszorítani a rezisztens géneket. Az állatokkal foglalkozó szakemberek felelőssége hatalmas.
