2024.02.10. 19:46
Barcsay Jenő szellemiségét őrzik
Nagy megtiszteltetés érte a Művelődési Központot azzal, hogy a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány engedélyezte a magyar művészet meghatározó alakja vándorkiállításának szentesi bemutatását. Három tanítványával közös kiállításán láthatjuk, honnan indult Barcsay, és azt is, hogyan őrzik szellemiségét.
Rangos vándorkiállítás látható a Tokácsli Galériában február végéig. Fotó: Darók József
Barcsay Jenő Kossuth-díjas képzőművész alapműve, a Művészeti anatómia nagy hangsúlyt kap a Tokácsli Galériában nyílt vándorkiállításon. Barcsay hazánkban a szerkezetet hangsúlyozó, konstruktív szemléletű festészet egyik legnagyobb – ha nem a legnagyobb – úttörőjévé vált. 1945-ben a Képzőművészeti Főiskola anatómia és szemléleti látszattan professzorává nevezték ki. Ehhez a munkához készítette el tanítási segédletként anatómiai rajzait, melynek eredménye az 1953-ban kiadott, máig páratlan szépségű Művészeti anatómia kötet. Japántól Amerikáig művészeti egyetemeken, de néhol az orvosképzésben is oktatnak segítségével, és Magyarországon a Biblia után ez a könyv jelent meg a legnagyobb példányszámban. Ennek a páratlan munkának azóta is megkerülhetetlen helye van a hazai rajzoktatásban.
Minden rajzképzés maximumot megcélzó alapja ez az anatómiai könyv
– fogalmazta meg a vándorkiállítás megnyitóján Feledy Balázs művészetkritikus.
Sok művész éppen ezért tartja Barcsay Jenőt a mesterének. Anatómiai grafikái szemléltetik erős grafikusi alapjait, ez a kiváló rajztudás az origója mindennek. A kiállításon a mester mellett szereplő három művész, Balogh László, Deim Pál és Konok Tamás egyike sem él már, és láthatóan más utakon haladt a művészetük, de egy összefogó szemléletben ez mégis közös – mondta Feledy Balázs.
Az alapítvány képviseletében Kónya Ferenc beszélt a szellemi örökség megőrzéséről. A vándorkiállítás már 45 helyen járt, a Felvidék és Erdély számos települését érintette, és a kuratórium tagja úgy gondolja, Szentesen is méltó helye van a bemutatásának.
A február 29-ig látogatható vándorkiállítás anyaga elsősorban szitanyomatokra épül, amelyek nagy része Szentendrén készült. A szitanyomás a képzőművészet egyik sokszorosító technikája. Barcsay Jenő figyelmét is fiatalabb szentendrei pályatársai irányították rá a technikára, ugyanis azon kevés művészek közé tartozott, akinek képi világa alkalmasnak mutatkozott erre a technikára.
A szitanyomatok, grafikák, az utóbb említett könyv borítói, és a Barcsay-díj érméje is megtekinthető a Tokácsliban.
A művek azért is különlegesek, mert mind a négy alkotó szitanyomatai hordozzák művészetük lényegét, a közönség pedig közelebbi kapcsolatba kerülhet a 20. század magyar képzőművészetének egyik legnagyobb hatású mestere és követői munkásságához.
