Nagyszabású tudományos konferencia zajlik az SZTE-n

Trianon és a magyar felsőoktatás címmel rendeztek kétnapos, tudományos konferenciát a Szegedi Tudományegyetemen. A megjelenteket Pál József, az Egyetemtörténeti Bizottság elnöke köszöntötte. Emlékeztetett arra, hogy Szegeden jelentős oktatási tevékenység zajlott az 1920-as évek előtt is a Piarista Gimnázium berkeiben, de a felsőoktatás felvirágzása Trianon után kezdődött, amikor a Kolozsvárról elűzött egyetem Szegeden talált otthonra. Kitért arra is, hogy hármas együttműködés alapozta meg az egyetemnek azt a későbbi gyors felívelését, amely a Nobel-díjig, azzal együtt a világhírig vezetett. Somogyi Szilveszer polgármester által a város, Glattfelder Gyula püspök révén az egyház, és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter által az állam együttműködése. 

Ujváry Gábor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár intézetvezetője elmondta, hogy 2017-ben indult az a program, amelynek a szegedi konferencia a hetedik állomása. A korábbi tanácskozásokon elhangzott előadásokból már öt tanulmánykötet született. A szegedi rendezvény a Veritas Intézet, a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség (MFLSZ), a Szeged-Csanádi Egyházmegye és a Gál Ferenc Egyetem együttműködésében valósult meg.  

Vajda Tamás, az MFLSZ elnöke, a Szegedi Egyetemi Levéltár igazgatója elmondta, ez a program az első olyan kutatás, amely a hazai 18 egyetemi levéltár mindegyikét bevonta, és amelyben az egyetemi levéltárosokra nem csak mint kiszolgáló személyzetre, hanem történészi munkájukra is számítanak. Arról is beszámolt, hogy nagyszabású adatbázis-építés folyik az egyetemi levéltárakban, amely során az 1910 és 1948 között beiratkozott hallgatókról rögzítenek információkat, például a felekezeti arányokat, a hallgatók származási helyét, édesapjuk foglalkozását. Úgy fogalmazott, a későbbiekben tanulmányok tömkelege születhet meg majd ezekből az adatokból.