2023.11.10. 19:24
Három világ a csongrádi művésztelepről
Három személyiség, stílus, életkor és nemzetiség találkozik a csongrádi Művelődési Központ és Városi Galéria péntek délután nyílt időszaki kiállításán. Van egy közös pont, ami összeköti Dudás Sándort, Pavel Hübscht és Pipei Borbálát, az együttes élmény, maga a csongrádi művésztelep, és annak egyik munkaformája, a bronz szimpózium.
Három világ – több közös pont a csongrádi galériában. Fotó: Darók József
Wunderschön gemacht! – ütötte meg a tudósító fülét a német kifejezés, amivel éppen Pipei Borbála munkáit értékelte nagyra, de nyilván a két társalkotó műveit is csodálta a vendég hölgy. A három stílushoz ugyanennyi zenei hangnemet hozott és szólaltatott meg nem mindennapi muzsikát Csák László hangász a kiállítás megnyitóján. A 3 világ című tárlat nem kevésbé különleges.
Az összekötő kapocs a Csongrádi Művésztelep, azon belül a bronz szimpózium, és annak egyik szülőatyja, szervezője immár 23 éve Dudás Sándor – mondta megnyitójában Kecskés László, a Csongrád Képzőművészetéért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Pavel Hübsch 11 éve résztvevője a művésztelep munkájának, míg Pipei Bori öt évig alkotott Csongrádon és szervezte az alkotóműhelyt.
Dudás, a Big Boss
A csoport rangidős tagja Dudás Sándor, a Big Boss, akitől olyan portékat láthatunk, akiknek alanyai kötődtek a művésztelephez. Fontos számára a személyiség minél teljesebb megragadása, groteszk ábrázolásmódjából következik, hogy a figurák egy-egy jellegzetes testi és lelki tulajdonságát túlhangsúlyozza, de egyben egyszerűsít is, például Dienes Gábor, a művésztelep alapítójának portréja szinte előrevetíti tragikus halálát – emelte ki Kecskés László. Felhívta a figyelmet, hogy Sándor jelentős köztéri szobrok alkotója is.
A cseh srác
Pavel Hübsch ötvösnek, vésnöknek tanult, majd elsajátította az üveggravírozást is. Egy németországi nyári akadémián találkozott Dudás Sándorral, aki kurzusvezető volt, és az ősz szakállú mesterhez kérte magát tanulni, ezzel meg is pecsételődött a sorsa. Hatására elkezdett szobrászkodni is, Sándor szerint tehetséges, karakterérzékeny művésszé képezte magát. Így lett két kultúra között hídverő Sándor – fogalmazott Kecskés László.
Pavel a kiállításra a maga tervezte ékszerekből hozott, ott vannak az arannyal futtatott, rézlemez kockák, a fül alakú bross kitűzői bizarr, extravagáns alkotások.
Az, hogy a mértanilag szabályos formák nem igazán vonzzák, jól mutatják az üvegből készült kitűzői. Műanyag szálakból, illetve fémrugókból készített karkötői nem szokványosak, ám fiatalosak. Gipszkezeiről az összefonódásra asszociálhat a néző.
Bori a hidat képviseli
Pipei Borbála a 60-as években kialakuló konceptuális művészetet képviseli, ami a gondolatot helyezi előtérbe –beszélt Kecskés László a legfiatalabb korosztály képviselőjéről a három művész közül.
Nem nehéz kitalálni, melyik alkotás viselheti a Hangyahíd címet, eléggé helyet követel magának az egyik teremben. Erről a kuratóriumi elnök elmesélte, ez az alkotás a Hídőr projekt terméke, a fiatal művész is volt hídőr, vagyis aki a szellemi áthidalásról alkotott Párkányban. Több város diákjaival, köztük csongrádiakkal készíttetett drótból hangya formákat és állított össze belőlük hidat. A Filozófus létra a földi és égi világot hivatott összekötni – említette Kecskés László, hozzátéve: a művek értelmet nyernek Bori mellettük lévő szövegeivel.
A három alkotó gondolatiságához november 16-án 16 órától az általuk tartandó tárlatvezetésen kerülhetnek közelebb a látogatók.
