2023.11.28. 11:53
Bemutatták Bene Zoltán Igazak című, három korszakban és Szegeden játszódó regényét
Eddig kereken húsz kötetet jelentetett meg a hangsúlyosan szegedi kötődésű, József Attila-díjas író, Bene Zoltán, akinek legújabb, Igazak című regényét hétfőn mutatták be Békéscsabán, a Művész Kávéházban, a Bárka szerkesztősége, a Jókai színház és a Körös Irodalmi Társaság közös rendezvényén. A szerzővel Kiss László Bárka-szerkesztő beszélgetett.
Kiss László Bárka-szerkesztő beszélgetett Bene Zoltánnal. Fotó: Bencsik Ádám
Bene Zoltán elmondta, hogy Szegeden a Tömörkény gimnáziumba járt, azonban akkor nem feltétlen a kultúra iránti elköteleződés miatt választotta ezt a középiskolát. Mivel édesapja irodalomtörténész, könyvek között nőtt fel, érdekesség azonban, hogy nehezen tanult meg olvasni. Első meghatározó élményei közé tartoznak a Winnetou-képregények és -könyvek.
Hozzátette, hogy bár voltak a gimnáziumban is irodalmi pályázatok, és azokon kapott díjakat, sosem nyert. Az egyetemen magyar-történelem szakon indított, aztán leadta a történelmet. Dolgozott könyvtárban is később, aztán úgy érezte, muszáj írnia. Első regénye mondhatni egy véletlen folytán jelent meg 2001-ben. A mostani pedig immár kereken a huszadik a sorban.
Az emberek szeretik a történeteket
– mondta Bene Zoltán, miután Kiss László azt mondta róla, hogy a hagyományos mesélői stílus jellemzi. A szerző szerint ugyanakkor egyre kevesebben fogyasztanak úgy történeteket, hogy azokat ők maguk alkotják, a legtöbben készen kapják. Hangsúlyozta: a történetek alkotása hat a kreativitásra, a problémamegoldó készségre.
A beszélgetés során kiderült, hogy Bene Zoltán Igazak című regénye Szegeden és három korszakban játszódik: az 19. század elején, a 20. század elején és most, a 21. század elején. A főszereplői Igaz Gergely, Igaz Gerő és Igaz Gergő – valamint a nők, hiszen minden körülöttük forog –, tehát egyfajta családregényről van szó, de a könyv Szeged-regényként szintén felfogható, míg az egyes epizódok kalandregénynek, kriminek, értelemkereső írásnak ugyancsak beillenek.
Mindegyik időszak egy-egy korszakhatár: a 19. század eleji sztori a reformkor előtti időszak; a 20. századi 1920 körül játszódik, amikor a nagy háborút követően a francia gyarmati hadsereg megszállta Szegedet azért, hogy egyfajta ütközőzónát alakítson ki a létrejövő két kisantant ország között, és hogy innen láthassák el a Budapesten lévő antant delegációt.
Sőt, Bene Zoltán azt mondta, hogy most is egy korszak határára ért az emberiség. Úgy véli, alapvetően változik meg az ember pszichés környezete. Kvázi közösségek léteznek, ugyanakkor az organikus közösségek megszűntek: a nagy családok korszaka korábban véget ért, de immár kis családok sincsenek. Szerinte ez egy evolúciós változás.
Olvasható a BEOL oldalán.
