2023.10.27. 19:30
Minden nő kinyitná Kékszakállú zárt ajtajait
Az elmagányosodás, a bezárkózó férfi és az örök kíváncsi női lélek témája nagyon is aktuálissá tehet egy több mint száztíz éves operát. De mit üzenhet a mának a Kékszakállú herceg?
Boleman Kata, Borbély Jácint és Szilágyi Zita áprilisban már Szegeden is bemutatták koncertszerű opera előadásukat. Fotó: Somogyi-könyvtár
Díszlet nélkül, pusztán a hangok és a fények játékával mutatták be Bartók Béla egyetlen, A kékszakállú herceg vára című operáját a vásárhelyi művelődési központ színháztermében. A két énekművészt, Szilágyi Zitát és Borbély Jácintot a hódmezővásárhelyi származású Boleman Kata kísérte zongorán. A három szegedi művész koncertszerű élményt kínált azoknak, akik Kékszakáll várába, a férfi lélek mélyére vágyták követni Juditot.
Dráma a nő szemszögéből
A történet szerint a Kékszakállú herceg magával viszi új feleségét, Juditot a lelkét jelképező várába, ahol óva inti asszonyát attól, hogy a hét kulcsra zárt ajtót kinyissa. Ám, ahogy Szilágyi Zita énekművész fogalmazott, minden nőben ott munkál a tudásvágy, hogy partnere lelkének legmélyét megismerje. Ez azonban a magasabb szintű boldogság helyett gyakran a kapcsolat végéhez vezet.
A férfi és nő közötti összes nehézségről, drámáról és sokszor hisztiről szól ez a darab. Már-már olyan, mint egy mai modern sorozat, ötven perces operába sűrítve
– magyarázta Szilágyi Zita. Ahogy azt is, szerinte Juditban élete különböző pontjain valamennyi nő magára ismerhet. Négy-öt évvel ezelőtt még ő is másként értelmezte a történetet.
Minél többet foglalkoztam vele, úgy értettem meg, hogy számtalan olyan esemény vár ránk életünk során, amely hasonló problémákat vet fel, mint amelyeken Judit keresztülmegy a Kékszakállú herceggel
– fogalmazott.
A férfi lélek mélyén
Gyönyörű, ugyanakkor még az operakedvelők számára is az átlagosnál nehezebb mű Bartók Béla egyetlen operája. A többféleképpen megfogalmazható történet-választás az, ami igazán izgalmassá teszi
– részletezte Borbély Jácint. A saját értelmezéséről úgy fogalmazott, Judit előtt három nő volt az életében, akiknek emlékét eltemette magában miután lezárult közös korszakuk. Judit viszont Kékszakállú legmélyebb lelki sebeit tépi fel túl sok kíváncsiskodásával, amely végül őt is magával rántja; kihűl és elmúlik lángoló szerelmük.
Amikor egy igazán nagy szerelem véget ér, az ember úgy érzi, soha többé nem találja meg ismét azt az érzést
– mondta Borbély Jácint részben arra válaszul, hogy ha a művész saját érzelmi világából merít, hitelesebb a színpadon. Ő mindig erre törekszik, bár Kékszakállú megformálása különösen összetett feladat.
A közönséget megszólítva
Az énekművészeket zongorán kísérő, hódmezővásárhelyi származású Boleman Kata hangsúlyozta, azzal, hogy előadásukban mindössze hárman vannak a színpadon, talán még közvetlenebbül hat a zene. Úgy érzi, közös produkciójuk elér a közönség lelkéhez, részben mert Bartók zenéje és Balázs Béla szövege balladai-népzenei alapokra épül. Ugyanakkor mindhárman az élmény felől közelítették meg ezt a zenei feladatot, szívüket-lelküket beletették az előadásba és ezt valószínűleg a hallgatóság is megérzi.
