Szeged

2023.08.20. 08:40

Tátra téri „paneltemplom” a lakótelepen - Galéria

A Szeged-Tarjánvárosi Szent Gellért Plébánia Tátra téri temploma még nincs 50 éves, 1975-ben szentelték fel, akárcsak mostani plébánosát, Benyik Györgyöt pappá. A formabontó, nem a klasszikus templomi stílust követő épület mégis sok érdekességet, különlegességet és értéket rejt, a híres díszlet- és jelmeztervező Varga Mátyás kerámiából készített stációjától az 5 ezer ember által kézzel írt Bibliáig.

Imre Péter Géza

A vasárnapi miséken háromszázan vesznek részt, azaz megtelik a templom. Archív Fotó: Török János

Bütyök ugatása fogadott a Tátra téri Szeged-Tarjánvárosi Szent Gellért Templom paplakának kerítésénél. Benyik György plébános tréfálkozva mondta, a hely szelleméhez hűen, a teljes neve Monsignore Bütyök. Meglőtték, meg akarták mérgezni, a kisteleki menhelyről kerül mintegy 2 éve a plébániára, ahol szeretetre és menedékre lelt. 

A hívek rendszeresen vesznek neki ajándékot, bezzeg a plébánosnak nem… 

– folytatta továbbra is viccelődve. 

Bütyök is a templomban, Benyik atyánál talált szeretetre és menedékre. Fotó: Imre Péter

Tudományos munka

A 71 éves, soltvadkerti születésű Benyik atya tudományos munkássága jelentős, főleg a hermeneutika, vagyis a filozófiai értelmezés területén. Ennek jegyében 1988-tól már 35 nemzetközi biblikus konferenciát szervezett Szegeden, több igényes szakkönyv társszerzője és eddig 380 publikációja jelent meg. Nem unatkozik, folyamatosan gyűjti az anyagot. Otthona, a plébánia tele könyvekkel. Kecskeméten az egykori Don-kanyarban – így nevezték azt a városrészt – lévő remittenda raktárában is sok kötetet vett anno a bátyjától, például cipőkrémre kapott pénzből.

Az itteni templommal úgymond egyidős vagyok: 1975-ben szentelték fel, mikor engem pappá. Hogy mi vezérelt ehhez a hivatáshoz? Akadtak olyan papok, akikre felnéztem, akiknek egész életét ez töltötte ki, mint a nagy tudású kecskeméti piaristáknak, akik haladó szellemben tanítottak a gimnáziumban

 – mondta.

A szegedi kis pantheon már a bejáratnál fogadja a híveket. Fotó: Imre Péter 

Nem hitték, hogy pap

Első szolgálati helyemre, a kalocsai Eperföldre farmerban, vállig érő hajjal, stoppolt sörös kocsival érkeztem, nem akarták elhinni, hogy pap vagyok. Elkísértek a templomig, és amikor látták, hogy a plébános átölel, megnyugodtak. Hittant oktattam és próbáltam megszüntetni a romák között akkor is meglévő szegregációt, például a legjobban lenézett úgynevezett baraki gyerekek közül többen nem beszéltek magyarul 

– emlékezett a kezdetekre Benyik György.

Utána került a csongrád-csanádi megyeszékhelyre, ahol a Szegedi Hittudományi Főiskolán, a Gál Ferenc Főiskolán és a Gál Ferenc Egyetemen oktatott, szinte minden tárgyat. Megjegyezzük: a három intézmény egy, csak a neve változott a „keresztségben”. A római Gregoriana Pápai Egyetemen szerzett bibliai teológiából PhD doktori fokozatot. Itt kell megemlíteni, hogy Turay Alfréd vezetésével Szegeden kezdődött Magyarországon a felsőfokú civil teológiai oktatás, Benyik György ehhez is írt tankönyveket, jegyzeteket. Szegeden misézett Alsóvároson, Tarjánban és Újszegeden, 21 éve került a Tátra térre, ahol az első évtizedben kisegítő volt, 11 éve plébános, és előtte, az 1970-es években Gyulay Endre korábbi megyéspüspök oktatott ott hittant. Intelemül mondták neki a kollégák, hogy egy pap két hibát követhet el: az egyik, hogy nem foglalkozik a hívekkel, a másik, hogy mindent maga csinál. Egyiket sem követte el, amire jó példa, hogy 28 programokat szervező, összetartó, egymást segítő csoport és 2 énekkar működik az egyházközségben. 

A modern templom

A jelenlegi templom Muntyán néni házának helyén áll, ő hagyta az egyházra liturgikus helynek, vagyis imaháznak. Tarnai István építész tervei alapján készült, amely ötvözi a lakótelepi és templomi hangulatot, érzést. Az akkori helyi viszonyok miatt nem Szegeden, hanem Hódmezővásárhelyen adták be a terveket engedélyeztetésre, és templomépítés helyett imahely bővítésére. Már a házfalak bontásnál rájöttek a svindlire, de akkoriban pálinkával intézték a tárgyalásokat, minden megoldódott. A templomot az a Singer Ferenc plébános építtette, aki lemásolta és terjesztette Mindszenty bíboros levelét 

– tudtuk meg Benyik atyától.

A tarjáni kereszten a corpus, a test helyett a töviskorona felnagyított része látható, amelyre rávetül a kinti természetes fény. Singer Ferenc felkérésére a stációkat Varga Mátyás legendás díszlet- és jelmeztervező készítette kerámiából, akárcsak az előtérben lévő Szent Gellértet, Szent Imrét és Szent Istvánt ábrázoló triptichont. A kapun látható, helyi hírességeket, ismert személyiségeket felvonultató szegedi kis pantheon Tóth Sándor éremkészítő munkája. Ezen szerepelt először köztéri alkotáson a C-vitamin felfedezője, Szent-György Albert, aki ezt levélben köszönte meg. 

Fotó: Imre Péter 

A vajdasági Pastyik Róbert és Alexandr Vinkovity úgynevezett édesen szerető Mária ikont – ez az egyik fajta Mária és kis Jézus ábrázolás – festett, előbbi egy fakeresztet is faragott. A legújabb dísze a tarjáni „paneltemplomnak” az ajándékba kapott, Dánia legrégebbi egyházmegyéjében található nyitott szemű Krisztus-ábrázolás másolata, amelynek érdekessége, hogy mindig szembe néz velünk (kipróbáltuk), és a ruháján viking mintákat fedezhetünk fel.

Gyerekzsivaj

Azt tartja a mondás, Isten jobban szereti a templomban a gyerekzsivajt, mint az öregasszonyok siránkozását. Szerencsére hozzánk járnak az idősebbek és a fiatalabbak is, és a kicsik székeiket odaviszik a szertartás alatt ahova akarják. Egyikük egyszer az oltár előtt helyezkedett el, és minden mozdulatomat utánozta. Kis idő elteltével ő akarta irányítani a szertartást, és kicsit megsértődött, amikor nem követtem, hajtottam végre az ő mozdulatait. Hamar megbékélt, és a szertartás után elmagyaráztam neki, engem szigorúan köt a liturgia

 – mesélte az atya. A vasárnapi miséken 300-an vesznek részt, ez telt házat jelent, és elektromos orgonájukkal – egy programnak köszönhetően – a középkori hangzást is megszólaltathatják.

Együtt a hívekkel

Teljes életet élek: együtt örülök és sírok a hívekkel, együtt érezhetek a betegekkel, és ha kell, temetek. Előfordult, hogy a Vajdaságban huszonkét embert hallgattam meg, fél-fél órában, az átéltekről, a háborúban tapasztaltakról, a borzalmakról. Meggyónom, annyira megviselt, hogy hazaérve bevertem két konyakot

 – mondta.

Már búcsúztunk, mikor mesélte, hogy rákos volt, műtéten, kemoterápián esett át, amivel a hívek előtt a szertartásokon viccelődött.

A szenvedők közösségébe léptem, és mondataimat hitelesítette amit át- és túléltem. Utóbbi, hogy a papjuknak sikerült, jó hír volt a hasonló kórtól szenvedőknek, a sorstársaimnak. Hálás vagyok az Úristennek mindenért, a változatos élményekért és az emberek szeretetéért 

– fogalmazott Benyik atya.

Kézzel írt Biblia

Nem lenne teljes a krónika, a templomról alkotott kép, ha nem említenénk meg a kézzel írt Bibliát, ami 2015-re készült el és 5 ezer ember írta, fejenként egy-egy oldalt jegyezve. Ezt vitték el Rómába és adták ajándékba Ferenc pápának. Azt a példányt a vatikáni múzeumban őrzik, de van egy a Tátra téri templomában is.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában