2023.02.03. 20:57
Híveknek áldás, legényeknek orrcsavarás - Galéria
Szent Balázs ünnepén áldást kaptak a hívek, a néphagyományban a templomon kívül orrcsavarás veszélye leselkedett a legényekre. Zsuzsanna napján érdemes lesz a fülünket hegyezni, Üszögös Szent Péter napját pedig a legjobb, ha végig henyéljük.
A Dómban is Balázs-áldásban részesítették pénteken a híveket. Álluk alá gyertyát tartott Kondé Lajos plébános, közben Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárásáért imádkozott, hogy mentse meg őket a torok- és minden egyéb bajtól. Fotó: Karnok Csaba
A legenda szerint Szent Balázs megmentette egy gyermek életét, akinek halszálka akadt a torkán. A gyermek édesanyja hálából gyertyát és ételt adott a szentnek. Erről emlékezik meg évről évre a katolikus egyház Szent Balázs ünnepén. Pénteken a szentmisék után Balázs-áldásban részesülhettek a hívek, amely a torokbántalmaktól nyújt védelmet.
– A szegedi néphagyományban egy játék is fűződött ehhez a naphoz. A legények úgy tréfálták meg egymást, hogy egyikük fejét két bot közé tették, majd megcsavarták az orrát – mondta el lapunknak Kulik Melinda muzeológus, az alsóvárosi Napsugaras Tájház munkatársa.
Balázs után a jeles napok sorában Bálint napja következik február 14-én. A tévhittel ellentétben a Dél-Alföldön ez korántsem a szerelem ünnepe volt.
– A mindszentiek csíkot söpörtek az udvaron, ahová gabonát és aszalt gyümölcsöt szórtak az ég madarainak. Szerelemmel kapcsolatos népszokások nem voltak jellemzőek. Szent Bálintot sokáig gyógyító szentként tisztelték, a nyavalyatörés ellen hívták segítségül – magyarázta a muzeológus. Nyavalyatörésnek egyébként az epilepsziát nevezték.
Február 16-án, Julianna napján az időjárás melegebbre fordulását várták.
– Ha pedig ezen a napon esett a hó, azt mondták, hogy Julianna megrázta a dunyháját, és kiszakadt – közölte Kulik Melinda, aki február 19-vel folytatta a hónap jeles napjainak sorát. A néphagyomány szerint Zsuzsanna napján érdemes hegyezni a fülünket.
– Ha Zsuzsanna napján megszólalt a pacsirta, az a tavasz közeledtét jelentette. Ha viszont nem hallották, az azt jelezte, hogy messze még a kikelet – magyarázta a muzeológus.
Mindenkinek, aki ad a néphagyomány szavára, édemes Üszögös Szent Péter napját végig henyélnie, ugyanis február 22. úgynevezett dologtiltó nap. Az üszögös kifejezés egy elhallásból ered. Az ünnep leírásában egy középkori fordításban az a kifejezés szerepelt, hogy „Szent Péter ü székössége”, amely a nép ajkán Szent Péter üszögösségévé vált.
– Az asszonyoknak nem szabadott lisztbe nyúlni, mert úgy hitték, ha megteszik, a búza üszögös lesz. A férfiaknak sem volt szabad aznap a földeken dolgozni. Az algyőiek továbbá ezen a napon nem ültettek a tojásra tyúkot vagy ludat, hogy meg ne feketedjen – részletezte Kulik Melinda, aki hozzátette, a szegedi vidéken egyedi hagyomány kapcsolódott ehhez a naphoz.
– A szegedi szokás szerint „Gergely azt mondta Mátyásnak: ha az ő helyében volna, olyan hideget hozna, hogy kifagyasztaná a borjút a tehénből. Mátyás erre azzal védekezett, hogy nem teheti, mert már nem úr, Péter fölszedte előtte a csóvát.” Ez azt jelenti, hogy amikor télen befagyott a Tisza, a révészek a legbiztonságosabb átkelőhelyeket szalmacsóvával jelölték. Ám február 22-től már enyhült az időjárás, nem volt biztonságos az átkelés, a révészek felszedték a szalmacsóvákat – magyarázta a muzeológus.
A hó jeles napjainak sora február 24-én Mátyás napjával zárul, aki a hagyomány szerint, „ha jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor pedig csinál”.
– A kiszomboriak jeget olvasztottak ezen a napon, hogy nyáron ne legyen jégverés. Szeged környékén pedig szokás volt az ezen a napon tojt lúdtojás megjegyzése, mert szerencsét hozott – mondta Kulik Melinda.
