2022.10.23. 14:00
125 éve épült a nagymágocsi kastély
Csongrád-Csanád megye legimpozánsabb kastélya a nagymágocsi Károlyi-kastély, ami 125 évvel ezelőtt épült fel. A grófi család utolsó kasélylakója, Viktor 1944-ben hagyta el a birtokot. Azután hadikórház, üdülő, a görög szabadságharcosok szálláshelye is volt az épület, 1954-től pedig szociális otthonként működik.
Fotó: Kovács Erika
A Nagymágocson élő Koszti Gábor Máté szinte mindent tud a Károlyi-kastély történetéről. A 29 éves fiatalember a civil életben Árpádhalom postamestere. Máté általános iskolás korától rajong a kastélyért.
Szűnni nem akaró szerelem
Felső tagozatos koromban ismertem meg a kastélyt. Az iskolával nemcsak a parkba jártunk ki, hanem az épületben, tárlatvezetésen is részt vehettünk. Az ott hallottak felkeltették a figyelmem. 2014-től dolgozom, első munkahelyem a nagymágocsi könyvtár volt. Akkor kezdtem el Nagymágocs történetét kutatni, különösen a kastélyét. Ebben partnerem a testvérem, Tamás is. A kastély gyermekkorom óta szűnni nem akaró szerelem. Azóta számos alkalommal vezettem itt már magam is csoportokat, akiknek meséltem az épület történetéről és a hajdani lakók életéről
– mondta a fiatal helytörténeti kutató.
Gróf Károlyi Sándor, aki előbb a labancok oldalán harcolt, majd átállt a kurucokhoz és kurucgenerálisként írta alá a szatmári békét, 1722-ben jutott a nagymágocsi birtokhoz, I. Lipót császártól kapta. Szinte azonnal bérbe is adta Vásárhelynek. 1771-ben már állt itt egy nyári kastély, amit 1896-ban bontottak el. A Károlyi család leszármazottja, Imre gróf abban az évben kötött házasságot unokatestvérével, Károlyi Zsófiával, akivel elhatározták, hogy egy olyan kastélyt építenek, amely téli–nyári itt tartózkodásra is alkalmas.
Nem Ybl tervezte, hanem Siedek
Az építkezés még abban az évben, 1896-ban kezdődött. A Bécsi Építészeti Lexikon szerint Viktor Siedek tervezte, vagyis nem Ybl Miklós, mint sokan gondolják. Ybl több épületet is tervezett Nagymágocson, például az uradalmi épületet és a magtárt, de a kastély nem az ő munkája. A legenda szerint Károlyi Imre testvérének, Ferdinanda férjének, Berchtold Lipótnak is köze volt az építéshez. Az egykor cselédként a kastélyban dolgozó Szelecz Jani bácsi elmondása szerint, sajnos már nem él, a kastély építésének 40. évfordulójára meghívták a tervezőket és az építőket is egy ünnepségre. Azt mesélte, hogy egy morva származású, befolyásos személy volt a tervező, akinek B betűvel kezdődik a neve. Berchtoldra mindezek érvényesek, ráadásul kastélyokat is épített szerte az országban. Ezt erősíti, hogy a kastély neobarokk és eklektikus stílusban épült és Berchtold Lipót szíve csücske is az eklektika volt. Azonban csak az valószínűsíthető, hogy részfeladatokkal járulhatott hozzá a munkához, a tervező mindenképpen Viktor Siedek volt
– mondta Koszti Gábor Máté.
Hozzátette, a neobarokk és klasszicista stílus együttes megjelenése meglehetősen ritka, Magyarországon nincs is párja, a legközelebbi, ugyanebben a stílusban készült kastély Schönbrunnban áll.
Pénz is volt, ember is az építkezéshez
A kastély a tervezéssel, építéssel nagyon gyorsan, egy év alatt készült el, vagyis idén éppen 125 éves. A helytörténész szerint ez csak úgy történhetett meg, hogy rengeteg pénz volt és rengeteg ember is rendelkezésre állt. Koszti Gábor Mátéval a kastély főbejáratánál ültünk le egy padra, vagyis a tó felőli részen.
A kastély kapu felé néző oldala tulajdonképpen az épület hátsó része, ott volt a kocsibehajtó, „hátul” pedig a főbejárat. Akkoriban az adózási szabályok szerint az az épület, amelynek 100 helyisége volt, palotának számított, ez alatt kastélynak. A helyi legenda szerint a nagymágocsi kastélynak 99 helyisége van, de létezik egy titkos, századik is, amit azért nem vertek nagydobra a Károlyiak, hogy csaljanak az adózással. A valóság azonban az, hogy a kastélynak „csak” 77 helyisége volt, mára ebből 76 maradt, mert két termet egy átépítés során összenyitottak
– mesélte Koszti Gábor Máté.
Azt is megtudtuk, a nagymágocsi a kor egyik legkorszerűbb épülete volt, a kastélyt padlófűtéssel tették télen meleggé. 1904-re készült el az épület gázvilágítása. Az 1910-es évektől pedig egy gőzgéppel működő elektronikus világításra tértek át. A tavat is fűtötték, méghozzá termálvízzel, így télen sem fagyott be.
A kápolna építését a pápa engedélyezte
A kastély egyik legimpozánsabb helyisége a könyvtár volt, 80 ezer koronányi értékes könyvvel. Állítólag még az ókori világ legnagyobb könyvtárából, a híres alexandriai könyvtárból is volt itt könyvmásolat. A helyiség drámája, hogy amikor a grófi családnak 1944-ben el kellett hagynia a kastélyt, a helyiek elégették, vagy elvitték a könyveket.
Ugyancsak különleges a kastély V. Pius pápa engedélyével épített kápolnája is, ami az emeleten található. Károlyi Imre és Zsófia elsőszülött fiuk, Tibor emlékére állíttatták, aki gyermekként hunyt el.
Érdekesség, hogy a kápolnában az oltár mögötti márvány egy szürkés-feketés alakot mintáz. Sokan ráfogták, hogy az maga az ördög. Az igazság az, hogy a márvány teljesen véletlen mintázata volt
– tudtunk meg egy újabb legendát a helytörténésztől.
A grófi házaspárnak 6 gyermeke született, a már említett, fiatalon elhalálozott Tiboron kívül négy fiú és egy leány.
Tibort ábrázolhatja a halas kisfiú szobor
A Károlyi család szerette a pompát, gazdagságuk megmutatását. Az értékes könyvek mellett trófeákban is gazdag volt a kastély. Az angolkertben pedig több szobor, szoborcsoport is található, ezek közül a legnagyobb a „Szabin nők elrablása” elnevezésű szökőkút. A szabin nők elrablásáról szóló festmény egyébként a Louvre-ban található, a szobor eredetije pedig Firenzében, a Palazzo Vecchióban. Az eredeti 1605-ben készült, a manierista Giambologna alkotása.
– A kastély kapu felőli oldalán található a „Kisfiú hallal” című szobor, amely valószínűleg a gyermekként meghalt Tibort ábrázolja. Mint korábban említettem, kápolnát is építettek a gyermek emlékére. A mendemondák szerint egy helyi gyógyítóhoz is vitték a kisfiút, aki megmondta, hogy Tibornak nem sok ideje van hátra, akkor a Károlyiak elzavarták az igazság kimondásáért még a vidékről is.
Máté arról is beszélt, hogy Károlyi Imréék két gyermekük révén is rokonságba keveredtek Horthy Miklós kormányzóékkal. Lányukat, Consuelót ifjabb Horthy Miklós vette el. Károlyi Gyula pedig Horthy Paulettel házasodott össze. Consuelo és Miklós házassága válással ért véget. Utána a nagymágocsi kastélyba soha többet nem tehette be a lábát, a gyermekeivel is csak a parkban találkozhatott.
A birtok országos hírű mintagazdaság volt
Mai szófordulattal élve, gróf Károlyi Imréék voltak a XIX. század végén, a XX. század első felében a település legnagyobb munkaadói.
Egy ilyen kastélyt vinni nem volt egyszerű, úgyhogy valóban nagyon sok embernek adtak munkát. A nagymágocsi birtok országos hírű mintagazdaság volt, aminek műveléséhez is sok dolgos kéz kellett. Petőfi Sándor apósa is volt itt jószágkormányzó. Ismereteink szerint a grófokat közvetlenül kiszolgálók szerették a Károlyiakat, bár élesen meghúzták a határt maguk és a cselédség között. A távolabb állók nem igazán kedvelték a grófékat. A tó túlpartján például még ma is áll egy filagória. A legenda szerint ezt innen egy kis híd kötötte össze az építménnyel. Ezen a hídon csak a grófok kelhettek át, a cselédek kis tutajokkal, csónakokkal evezhettek át. Az öreg Imre állítólag megmondta, ha meglát rajta egy cselédet, elbontja a hidat. Ez egyszer be is következett. A cseléd megkapta a magáét, másnap pedig már nem volt híd… Ez majdhogynem biztos, hogy tényleg így történt
– osztotta meg ismereteit a helytörténész, akitől azt is megtudtuk, a Károlyiak nem voltak túlságosan bőkezűek az őket szolgálókhoz.
A grófok nagyon szerették az állatokat, kedvenc kutyáikat és lovaikat a kastély melletti angolkertben temették el, a sírköveik ma is láthatók.
Károlyi Imre 1943-ban halt meg. A birtokot fia, Viktor vitte tovább.
Még szabadságharcosok szálláshelye is volt
A Károlyiak békepártiak voltak, így Viktor is. Ő a feljegyzések szerint 1944. március 20-án hagyta el a kastélyt. Amit tudott, magával vitt. 1944 nyarán frontkórház működött a kastély falai között, majd pár évig szinte teljesen gazdátlan volt a hatalmas épület. Ekkor tűnt el minden, ami mozdítható érték volt. Volt, amit széthordtak, volt, amit átmenekítettek Egerbe, Szentesre, Sárospatakra, volt, amit elégettek... Az államosítás után egy ideig a Csepel Vas- és Fémművek üdülőjének használták, utána görög szabadságharcosokat szállásoltak el. 1954 óta szociális otthon működik a kastélyban. Idővel műemlékvédelem alá helyezték az épületet. Ami a legnagyobb probléma, hogy a műemlék kastély, bár annak köszönheti a viszonylag jó állapotban maradását, hogy volt és van funkciója, igazság szerint nem alkalmas idősotthonnak. Például nem lehet akadálymentesíteni. Jó lenne, ha az időseknek megfelelő otthont építene az állam, a kastélyt pedig felújítanák, és például turisztikai célra hasznosítanák
– mondta Koszti Gábor Máté.
