Návay Sándor vendégeskedett a Népkerti Sörkertben

Návay Sándor szobrász kapta idén a két Boldog Gizella-díj egyikét; a Polgári Hódmezővásárhelyért Alapítvány elismerését a közelmúltban vehette át a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban. Hétvégén a Népkerti Sörkertben a Szeretem Vásárhelyt kötetlen hangulatú pódiumbeszélgetésén vallott élete és művészete sarokpontjairól, miközben a vendégasztalok közepén elhelyezett szobrai tették igazán élővé az elmondottakat. Megtudhattuk, hogy a közelmúltban átvett díj érdekessége, hogy az elismeréshez tartozó emlékplakett a kezdetek óta az ő munkája. Idén sem volt ez másként: elkészítette a két alkotást, majd később megtudta, hogy az egyiket ő maga veheti át.

A beszélgetésben mesélt arról, hogy a hármas szám meghatározó az életében. Mindjárt a kezdet kezdetétől: születésekor ugyanis három percig nem élt. A nehezen mozgó egyik kezét édesanyja hozta helyre masszírozással, később pedig azért íratták szülei zeneiskolába, hogy úgy edződjön karja. Előbb zongorázott, majd dobolt. Mesélt arról, hogy alig háromnegyed évet töltött a Bethlen-gimnáziumban, mert egy hirtelen döntéssel már a Tömörkénybe felvételizett. De hasonlóan markánsan döntött később is, középiskolás évei után rögtön a porcelángyárba került, ahol három év után egyetlen lendülettel távozott, mert felvették főiskolára. Nem csak művészetében tehát, az életében is láthatóan a mozgalmas megoldásokat kedveli. 

A Návay Sándorról szóló portré szeptember 21-én jelenik meg a Délmagyarország Arcélek rovatában.