Amikor a művész szól hozzánk

 A valódi kihívás, hogy aurája legyen a képeknek, szólni tudjanak a befogadóhoz, aki ezáltal a része lehet. A megjelenítésen túli legfontosabb feladat, hogy az alkotói személyiség megjelenjen az alkotásban. Bízom benne, hogy a kamarakiállítás képein ez megvalósult 

– hangsúlyozta Zoltai Attila, aki modern csendéleteivel tiszteleg a klasszikus mesterek előtt. Mint mondta, a festészet élethosszig tartó tanulás.

Az egykor könyvkötőként végzett, jelenleg is szakmájában dolgozó Boldizsár Gábort korai éveiben elkötelezte az ábrázolás: a rajzolás élményére onnantól létfeltételként tekint. Erről úgy fogalmazott: 12 éves korában a rajzolás előzmény nélküli végtelen örömére, a lelkét hirtelen elárasztó élményre máig tisztán emlékszik, ahogy lemásolta Leonardo egyik emblematikus tanulmányát. Gábor most részletgazdag grafikai munkáiból és plein air stílusban festett, a természet színeire és fényeire hangolódó képeiből is válogatott az egykori mesterével közös tárlatra. Negyedszázados ismeretségük kezdetén, mint mester és tanítványa találkoztak, ma már a háttérben folyamatos beszélgetésekkel inspirálják egymást alkotói tevékenységükben.

Az ember fiatalon biztos benne, már sok mindent tud, de a jó korrektor rávilágít, hogy a törekvéshez kell némi igazítás. Zoltai Attilától az állandó nyitottság igényét, a tanulás, az önképzés utáni sóvárgást kaptam. Megtanított felismerni és korrigálni a hibáimat

 – mondta lapunknak Boldizsár Gábor.