Sarah Pearse: A szanatórium

Elin egy különleges kirándulásra indul férjével: egy most átadott luxusszállóban tervez néhány napot eltölteni bátyja, Isaac eljegyzési buliján. A szállót egy egykori szanatóriumból alakították ki, különlegesség pedig, hogy a svájci hegyekben, mindentől elzárt területen, egy csúcs közelében fekszik. Építésekor egyébként nagy volt a tiltakozás és maga a hely is hátborzongató. Elin már az elején érzi, hogy valami itt nem stimmel, ehhez pedig nincs is túl nagy szükség szakmájának tapasztalatait felhasználni. A nő ugyanis nyomozó, bár egy éve már szabadságon van, éppen most kellene eldöntenie, végleg felhagy-e ezzel a munkával, vagy visszatér.

A steril, még mindig szanatóriumi hangulatot árasztó luxusszálló hamarosan kísérteties hellyé változik, előbb ugyanis előbukkan egy holttest, majd eltűnik a menyasszony, Lauree, aki egyébként Elin bátyjával együtt a komplexum vezetője. Ráadásul az időjárás sem kegyes: a hatalmas havazás és lavinaveszély miatt nem tudnak a rendőrök a helyszínre jutni, így Elin az egyetlen, aki a helyszínen el tudja kezdeni a nyomozást. Hamarosan azonban az ő élete is veszélybe kerül, majd egy újabb ember eltűnése után végleg kiderül: az elhagyatott helyen, ahová elvileg senki nem tud feljutni, egy sorozatgyilkos szedi áldozatait. Mindennek pedig valamilyen rejtélyes összefüggése van az egykori szanatóriummal is.

A regény különleges atmoszféráját maga a helyszín adja: a kísérteties épület a maga múltbéli, sötét titkaival, melyek közül egyre többre fény derül. Mindezt tetézi a környezet: a hó miatti elzártság és a tudat minden szereplőben, hogy csak egymásra számíthatnak, de igazából senkiben nem bízhatnak meg. Végigkövethetjük benne, hogy Elin, aki saját családi tragédiái miatt pánikbetegséggel küzd, hogyan jut el onnan, hogy már a szállodába felvivő felvonóban is szorong, odáig, hogy saját merénylőjét kergeti a rejtélyes épületben. Emellett pedig a könyv második felében kibontakozik egy történelmi dráma is, mely egy nagyon sötét és gonosz dologról rántja le a leplet a szanatórium múltjával kapcsolatosan. 

A történet nem a legmozgalmasabb, de hangulatát és atmoszféráját éppen ezek a nyomasztó titkok és azok lépésről lépésre történő megfejtései adják. Aki szereti a borzongást, mindenképpen érdemes ellátogatnia ebbe a svájci szállóba a regény lapjain keresztül, a végkifejletre pedig garantáltan nem fog rájönni idő előtt.