Közlekedési kuriózumok – fotók

Farkas Árpád eredeti szakmáját tekintve vendéglátós, jelenleg a Piarista Gimnázium büféjében szolgálja ki az éhes diákokat a szünetben, hobbija azonban korántsem mindennapi. Hosszú évek óta gyűjti a régi fotókat Szegedről, ahol hat éves kora óta él. A gyűjtemény ma már több ezer darabot számlál, ezek többségét digitális formában őrzi, a kiállításokra – melyekből több is volt az elmúlt években – nyomtatja ki a képeket. A régi fotókat nemcsak önmaga örömére gyűjti, a közösségi hálón a Szeged Régi Fotói nevű oldalt pontosan 10 éve hozta létre, melynek mára 20 ezer főre duzzadt a tagsága, emellett pedig a Szegedi Emlékkereső csoport is az övé, amely egy kifejezetten beszélgetős fórum.

Találtak már itt egymásra régi ismerősök, szerveződtek osztálytalálkozók is. Farkas Árpád sem csak a virtuális világban tevékenykedik. A fotókiállítások mellett vetítéseket szervez, ahol kötetlen beszélgetés formájában vitatják meg a látottakat. Ilyen est – vagy ahogyan Árpád nevezi: nosztalgia talk-show – legközelebb október 14-én lesz.

– Egy régi fotó olyan mint egy időgép, visszavisz az időben. Ezen a mostani kiállításon is jól látható, néhány évtized alatt mennyit változott a szegedi közlekedés, mekkora fejlődésen esett át – s valóban, ha megnézzük Árpád által válogatott fotókat, találunk itt sokféle érdekességet, a huszadik század évtizedei pörögnek végig, lovaskocsik, régi vonatok, a forgalomból ma már rég kivont trolik és villamosok, de árvíz előtti fotót is találunk, amely Árpád elmondása szerint valódi kuriózum. Ezen a kiállításon is van ilyen.

Hogy hogyan keveredett a tengerjáró Szegedre, arról itt olvashat bővebben.

– A szegedi 1879-es árvíz idején sok fotó odaveszett, ezért is biztatok mindenkit, hogy nézzenek szét a nagyszülők holmijai között, padlásokon, hátha valahol lapulhatnak még régi, árvíz előtti családi fotók, amelyek igazi ritkaságnak számítanak – Ennek ellenére Árpád legkedvesebb fotói azok, amelyek a gyermek- és fiatalkorát idézik, vagy – szakmájából adódóan – a vendéglátáshoz köthetőek.

A vendéglátás ugyan most kimaradt, de akad érdekes látnivaló bőven, az Eiffel által kivitelezett régi híd, az első autó Szegeden, belvárosban parkoló lovaskocsik és két keréken közlekedő rendőrök is.

Farkas Árpád hangsúlyozza, hogy ő maga nem szakember, de a csoport azért is jó, mert vannak a tagok között történészek, muzeológusok, fotósok.

– A csoportban azt is szeretem, hogy tudunk egymástól tanulni, ha valaki rosszul tud valamit, azt kijavítják a többiek, ha meg jól tudja, akkor megerősítést találhat itt: igen, én is így tudom!

A kiállítás és a vetítéssel egybekötött találkozók ingyenesek, minden érdeklődőt szeretettel vár Farkas Árpád.