A családfakutatás kapaszkodó saját sorsunkhoz - Galéria

Nem véletlenül éli reneszánszát a családfakutatás, egyre többen szeretnének kapaszkodót saját történetükhöz, sorsukhoz. Egyre többen kíváncsiak múltjuk, családjuk eredetére akár 100-200 évre visszamenőleg. Múltunk meghatározza a jelenünket és a jövőnket Presztóczki Zoltán főlevéltáros, a vásárhelyi levéltár vezetője szerint, akivel a családtörténet-kutatás népszerűségének okait kerestük. Elmondta azt is, milyen feladat vár arra, aki felmenői nyomába ered. 

Fertőző, veszélyes kaland a családfakutatás a Hetedíziglen projektet gondozó Magyar Nemzeti Levéltár munkatársai, csakúgy, mint a vásárhelyi intézmény szakemberei szerint. Tapasztalataik alapján a családtörténet olyanokat is magával ragad, akiket amúgy a történelmi folyamatok, múltbeli események nem feltétlenül foglalkoztatnak. Az érdeklődés országosan, csakúgy mint Vásárhelyen, egyre élénkebb. Presztóczki Zoltán úgy látja, a levéltárakban is tetten érhető egyfajta polgárosodási folyamatnak vagyunk tanúi.

Segítség az induláshoz

A múltba vezető úton az iratokat őrző intézmények, a levéltárak munkatársai lehetnek segítségünkre. Presztóczki Zoltán lapunknak elmondta, a kezdő családfa kutatóknak elsőként történetei feldolgozásokat ajánlanak. Ilyen például Szeremlei Sámuel Vásárhely történetéről szóló sorozata, amelynek 5. kötetében a szerző betűrendbe szedve részletezte a hódmezővásárhelyi lakosokat, Bár főként a reformátusokat, illetve a városért sokat tett személyeket vette sorra, de a vásárhelyi főlevéltáros szerint így is kitűnő alap az induláshoz. Hasonlóan nagy segítség Fejérváry József országosan is egyedülálló, Vásárhely története a családok tükrében című, 1929-ben megjelent könyve.

Mikrofilmeket böngészve

A gyászjelentések szintén fontos információt hordoznak a családfa kutatóknak, főként az 1867 és 1945 között kiállított dokumentumok, mert azokon az elhunyt szinte valamennyi hozzátartozóját felsorolták, rokonsági fok szerint. Hódmezővásárhelyen egyébként legfeljebb az 1720-as évekig tudunk visszafelé keresni, onnantól vezették a felekezeti anyakönyveket, amelyek az 1970-es évektől bevezetett mikrofilmezésnek köszönhetően a levéltárban elérhetők.

Presztóczki Zoltán tapasztalata szerint a legtöbben néhány hónapot szánnak a kutatásra, de az egyik legismertebb vásárhelyi családfakutató, Elek András például több, mint harminc évig foglalkozott családja történetével.

Büszkeség a jövőnek

– A múlt gondozása nélkül jövőnk sincs biztonságban. A levéltárosok azon túl, hogy a múltat őrzik, látogatóikat felkészítik arra, hogy nyugodtabban, emelt fővel tekintsenek előre. Ez a célunk. Egy család történetében ismerni az ősöket elsősorban büszkeséget jelent, miközben erősíti a hovatartozást érzését, csakúgy mint az önbizalmat. Ha valaki családfát kutat, miként Elek András is egykor, végtelenül büszkén teszi – hangsúlyozta a vásárhelyi levéltár vezetője.