Nagyszabású koncertre készül az Universitas Szimfonikus Zenekar

A szegedi egyetem első zenei egyesülete, az énekkar 1925-ben alakult. Három évtizeddel később az orvostanhallgató zenészek is megalapították saját közösségüket. 1959 és 1962 között nagy sikerrel adtak koncerteket, sőt külföldön is felléptek, de diplomaszerzésük után a zenekar feloszlott.

1995-ben Gyüdi Sándor karmester szervezte újra az egyetemi zenekart, amelynek tagja volt Somorjai Péter, az Universitas Szimfonikus Zenekar jelenlegi karmestere is.

– Emlékszem, a JATE aulában adtuk az első koncertünket. Rengetegen eljöttek, nagyon nagy volt az érdeklődés. Utána egy olasz fiatal karmester, majd Cser Ádám vette át a zenekarvezetést – idézte fel a kezdeteket Somorjai Péter.

Lapunknak elmondta, fontos küldetés számára Szeged ifjúsági, klasszikus zenei életének összetartása. Ennek jegyében tölti be 2000-től a Vántus István Szimfonikus Zenekar vezető karmesteri posztját. 2005 óta pedig az Universitas Szimfonikus Zenekart is dirigálja, amelynek tagjai az egyetem valamennyi karát képviselik. Amatőr zenészek, akik szívszerelemből játszanak választott hangszerükön. Néhány éve pedig immár az SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnázium ifjú tehetségei is helyet kapnak körükben.

A zenekar évente kétszer, tavasszal és ősszel ad nagy koncertet, legközelebb április 30-án élvezheti muzsikájukat a közönség a Szent-Györgyi Albert Agórában.

Mozart a-dúr szimfóniáját, Johann Christian Bach c-moll csellóversenyének első tételét, Mozart Figaro házassága című operájának Rózsaáriáját és Borodin Polovec táncok című zeneművét adják elő. Az énekes szólista Schelz Zsuzsanna, a csellista szólista az ifjú Ludányi Márk lesz. Lírai dallamoktól indulva az orosz, nyers őserőig vezetik majd közönségüket.

– Mozart a-dúr szimfóniája érzékeny, lírai muzsika. A Figaro házassága Beaumarchais drámájából készült, ami elég kényes témát, az első éjszaka jogát érintette 1778-ban. Akkora botrány lett belőle, hogy a francia király betiltotta a darabot, a szerzőt pedig börtönbe csukatta. Mozart operájának szövegírója, Lorenzo da Ponte viszont engedély kapott Bécsben 1878-ban II. József császártól a libretto megírására. Ez gyakorlatilag a feudalizmus kritikája lett igen vidáman megfogalmazva. A végén nagyon megleckéztetik a grófot a szolgálók, a Rózsaária éppen ezelőtt hangzik el. Alapvetően Susanna szerelmi vallomása Figaronak – részletezte Somorjai Péter, aki a koncertre is számos zenetörténeti érdekességgel készül az elhangzó darabokról.

– A Polovec táncok nagyon hangulatos, virtuóz darab. Borodin benne volt egy csoportban, amit úgy neveztek, hogy orosz ötök. Tagja volt még Balakirev, Muszorgszkij, Rimszkij-Korszakov és Kjui. Noha egyikük sem volt tanult zenész, óriási hatással voltak például Sosztakovicsra, Sztravinszkijra, Prokofjevre. A Polovec táncok az Igor-herceg című, hirtelen halála miatt befejezetlen operájának része. Az orosz ötök célja az orosz őserő képviselete volt a zenében, ennek jegyében született a Poloveci táncok is – zárta még egy zenetörténeti ínyencséggel a karmester.