2023.07.22. 07:00
Amire a déli harangszó mindennap emlékeztet
A magyar országgyűlés határozata értelmében 2011 óta július 22. a nándorfehérvári diadal emléknapja. A Hunyadi János vezette magyar seregek ugyanis 1456-ban ezen a napon arattak győzelmet a legfontosabb magyar végvárat ostromló, jelentős túlerőben lévő török haderő felett. A győzelem jelentőségéről, szegedi vonatkozásairól és a Hunyadiak kultuszáról Miklós Péter eszmetörténésszel beszélgettünk.
Hálaadó jelleggel konganak a harangok minden nap. Fotó: Nagy Balázs/MW
A nándorfehérvári diadal az egyetlen olyan jelentős történelmi pillanata a magyar állam ezer esztendős múltjának, amelyre lehetőségünk van mindennap emlékezni, hiszen a déli harangszó az egész keresztény világban hirdeti Hunyadi János és az általa vezetett haderő hősiességét és az oszmán török birodalom felett aratott győzelmét
– mondta Miklós Péter eszmetörténész.
A Kodolányi János Egyetem címzetes professzora hozzátette, 1456 júliusának első napjaiban több tízezres nagyságrendben sorakoztak fel török katonák Nándorfehérvár, a mai szerb főváros, Belgrád falai alatt és vették ostrom alá az akkori legjelentősebb magyar végvárat. Az erőd védői hosszú küzdelem után, több mint kéthetes ostromot követően várták a segítségükre siető magyar és európai keresztes erőket, amelyek július 21-én érkeztek meg.
A felmentő sereg jelentős része Kapisztrán Szent János vezetésével a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor körül gyülekezett, és innen indult a Délvidékre. Ők és a várból július 22-én kitörő egységek közös támadásának köszönhetően Nándorfehérvár magyar kézen maradt. Ezzel hosszú időre sikerült megállítani a közép-európai török terjeszkedést
– mutatott rá.
Miklós Péter hangsúlyozta, a nándorfehérvári győzelem híre az egész keresztény Európában gyorsan elterjedt, és emlékét őrzi a déli harangszó. Noha eredetileg elrendelésének célja az volt, hogy a hangjelzés emlékeztesse a híveket arra, hogy imádkozzanak az iszlám hódítókkal szembeni győzelemért. Mivel azonban a katolikus egyházfő rendelete sok helyre már a diadal hírével együtt érkezett meg, így kifejezetten hálaadó jelleget kapott.
A Hunyadi-korszak, mint a magyar történelem egyik legdicsőségesebb időszaka van jelen történeti emlékezetünkben, a néphagyománytól a szépirodalmi műveken keresztül a politikai kultuszokig. A népi hagyományokban a Hunyadi Jánosról és Mátyás királyról szóló mondák, balladák, népdalok szép számmal megtalálhatóak minden Kárpát-medencei magyar tájegységen. Persze nemcsak a néphagyomány őrzi Hunyadi János kormányzó és fia, Mátyás király emlékét. Alakjuk Arany János balladáiban éppúgy ott van, mint például Darvas József A törökverő című regényében
– fogalmazott Miklós Péter.
Az eszmetörténész közölte, napjainkban Bán Mór Hunyadi-regényfolyama nemcsak ismereteket és irodalmi impulzusokat ad a korszakról, de érzékletes példája is a Hunyadi-kultusz kortárs irodalmi megnyilvánulásainak.
