2023.06.05. 18:10
Oláh Dorka novelláját díjazták az országos Író-Deák pályázaton
Oláh Dorka idén egyetlen hódmezővásárhelyiként lett második a Szent István iskola Író-Deák vers- és novellaíró pályázatán. Idén majdnem négyszáz diák kétezer írásával dolgoztatta meg a zsűrit.
Oláh Dorka novelláját a zsűri második díjjal jutalmazta a döntőn. Fotó: Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskola
A Szent István Általános Iskola által meghirdetett ÍRÓ-DEÁK vers- és novellaíró pályázatra négyszáz pályázó majdnem kétezer írással jelentkezett idén. Egyikük volt Oláh Dorka, ráadásul egyedüli hódmezővásárhelyi jelentkezőként.
– Ha a színes szappanbuboréknak lelke lenne, biztosan tudná és érezni, bár másodpercek alatt kipukkad, itt töltött ideje mégis csodálatosan szép – fogalmazta meg írásában a tizennégy éves Oláh Dorka. A Szent József Kertvárosi Katolikus Általános Iskola nyolcadikosa ennyivel még nem elégedett meg. Írása csúcspontján bevallotta: ő maga is olyan szeretne lenni, mint egy szappanbuborék, nem aggódva a következő pillanaton, csupán várni, hogy minden megérkezzen és bekövetkezzen a maga idejében.
– Rádöbbentem, hogy kezdek felnőni, és már nem ugyanaz a copfos kislány vagyok, mint nem is olyan régen. Úgy gondoltam, jó lenne párhuzamot állítani a gyerekkorom és aközött, ami vár rám – mondta. Majd azt mesélte, csak lassacskán, főként álmatlan estéken, ijesztő gondolatokkal a fejében eszmélt rá élete kihívásaira. Végtelenül megnyugodott, ahogy a benne kavargó mindenséget leírta. Szerencséjére jó nagy muníciót kapott érzései, gondolatai kifejezésére, főként, hogy állítása szerint lelke kiskora óta kikívánkozik belőle. Táncol, rajzol, ír, hamarosan a szegedi Tömörkény-gimnáziumban tanul textilműves szakon.
Tanára, Daridáné Papp Erika hozzátette, nem véletlen, hogy tehetséges diákjának írása ilyen gazdag képekben, hiszen képzőművészeti munkái is különösen kifejezőek.
– Lényegében amióta csak ceruzát tudok fogni, rajzolok – tette hozzá Dorka. Majd azt mesélte, hogy a szavak erejére éppen kötelező iskolai fogalmazásokban talált rá. Ugyanakkor meghatározó élményként emlékszik édesanyja felolvasásaira is, gyerekkora rengeteg mesével töltött idejére. Biztos benne, hogy amiatt köteleződött el az olvasás mellett is egy életre.
Tanára szerint az egyik legnagyobb öröm, amikor a tehetséges diák igényli a kapcsolódását, hagyja, hogy fogják a kezét, támogassák az útját.