2022.05.28. 08:19
A földeáki születésű Návay Lajosnak nem csupán szobra áll Makón
A második világháború után hosszú időre feledésbe merült a vörösterror áldozataként mártírhalált halt kiváló államférfi, a földeáki születésű Návay Lajos munkássága. Az utókor mostanra törlesztette adósságát: nevét tér viseli Makón, a városháza előtt újra felállították a szobrát, és végre a munkásságát bemutató könyvsorozat utolsó kötete is megjelent.
A makói József Attila Városi Könyvtárban tartott könyvbemutatót nagy érdeklődés kísérte. Fotók: Szabó Imre
Návay Lajos: Politikai jegyzetek 1910–1912 címmel adták ki a mártírhalált halt politikus munkásságát bemutató sorozat utolsó, hatodik kötetét, amely az idei városnapon látott napvilágot. Gilicze János nyugalmazott levéltáros, a könyv egyik szerzője a József Attila Városi Könyvtárban tartott könyvbemutatón többek között arról beszélt, hogy a Földeákhoz erősen kötődő Návay 1892-től kezdett el naplót írni – akkor 22 éves volt.
Ő maga 1973-ban fogott hozzá Návay Lajos életének, munkásságának a kutatásához. A ma már nyugalmazott levéltáros akkoriban – feleségével együtt – Földeákon dolgozott, ennek köszönhető, hogy hozzá tudott jutni a megmaradt két eredeti Návay-naplóhoz. Eredetileg összesen 20 volt, de a többségük napjainkra megsemmisült.
A most megjelent könyv egy rövidebb változata egyébként 1988-ban már megjelent. Mint hallottuk, már elolvasni sem volt könnyű a naplót, külön meg kellett tanulni értelmezni a sorokat. – Akkor fogalmazódott meg, hogy Návayt jó lenne visszahozni a köztudatba – mondta.
Ki volt Návay Lajos?
A földeáki születésű Návay Lajos haladó szellemiségű, nemzeti szabadelvű politikus, Eötvös József unokája volt. Aljegyző, főszolgabíró, 1905 és 1918 között országgyűlési képviselő, 1911-ben és 1912-ben a képviselőház elnöke volt, az őszirózsás forradalom győzelme után azonban visszavonult. 1919 áprilisában a Vörös Őrség terrorista alakulatai elhurcolták és Kiskunfélegyházán kivégezték.
Májusban Arad környéki földbirtokosok, akik a francia hadsereg támogatásával ellenkormányt akartak létrehozni, küldöttséget menesztettek Földeákra, hogy felkérjék Návayt a kormány vezetésére. Akkor értesültek a haláláról, amikor megérkeztek. Emlékét egy ideig szobor őrizte: 1935. szeptember 22-én Makón, a városháza előtt avatták fel Pásztor János alkotását.
A szoborcsoport Návayt ábrázoló fő alakját azonban 1945-ben beolvasztották – a városi legenda szerint ebből készült a gimnázium előtti szovjet emlékmű bronz reliefje. Hogy így volt-e, nem tudni, mindenesetre a szobrot újraalkották, és a megmaradt mellékalakokkal együtt 2016-ban eredeti helyéhez közel újra felállították.
Kötetek sorozata
A szellemi örökség rehabilitálását pedig a Návay-könyvsorozat kiadása jelentette. Halmágyi Pál nyugalmazott múzeumigazgatótól, a sorozatot záró kötet társszerzőjétől megtudtuk, 2017-ben jelent meg az első, csupán 100 oldalas kiadvány 11 szerzőtől, 124 fotóval, ami a Návay-emlékév és a szoborállítás történetét dolgozta fel.
A sorozat második darabja Návay egy 1905–1906-os, az akkori Csanád vármegyei alkotmányos küzdelmekről szóló tanulmányának repint kiadása, majd 2018-ban jelent meg a harmadik, amely Návayról és a hozzá kapcsolódó politikusokról közöl elemzéseket 6 szerző tollából, 115 oldalon. A negyedik könyv 2020-ban látott napvilágot, az első gyűjtemény politikai jegyzetekből, az ötödik pedig ugyanebben az évben látott napvilágot 345 oldalon – országgyűlési beszédekkel és politikai tanulmányokkal. A hat kötet összesen 1400 oldalt jelent 30 szerzőtől.
Tudatos készülés
Wettstein János, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének kancellárja, aki egyben a Návay családot képviselte a könyvbemutatón, személyes vonatkozásként azt mesélte Návayról, hogy 1920-ban született édesapjának nem csupán fiatalkori emlékei voltak a földeáki kastélyról, hanem később történészként kutatta a Trianon előtti magyar politika kiemelkedő alakjának a munkásságát. A családban egyébként élénken élt még a vörösterror emléke.
Návay Lajos példája annak a politikusnak, aki mindent a haza szolgálatára tett fel. Fiatal korától tudatosan készült a politikai pályára, és mint jegyzeteiből
– amelyek inkább mélyreható, nagy műveltségről tanúbizonyságot adó, igényesen megírt esszék – kitűnik, felül tudott emelkedni a napi pártpolitikán.
Az utolsó utáni kötet
Jó kérdés, hogy mit érhetett volna el a maga, illetve az ország számára, ha nem éri fiatalon a tragikus vég
– tette fel a kérdést Wettstein János. A könyvsorozatnak amúgy, bár lezárult, lehet, hogy mégis lesz egyfajta folytatása: a Návay-leszármazott azt javasolta, a politika iránt érdeklődő fiataloknak készüljön egy közérthető, könnyed stílusú kötet Návayról.
A kötet bevezetőjét megfogalmazó makói polgármester, Farkas Éva Erzsébet úgy vélte: a most megjelent kötet olyan kincseket, tapasztalatokat tartalmaz, amelyek a jelen emberéhez is szólnak, üzennek neki.
