Tudományos hungarikum: Tárkány Szücs Ernő életműve előtt tisztelegtek

– Nem csupán a mi emlékezetünkben, a magyar irodalomban is örökre fennmaradt alakja – mondta Tárkány Szücs Ernőről Kis Andrea alpolgármester, hiszen Németh László Égető Eszter című regényében a neves jogtudós alakjáról mintázta Szűcs Bandi figuráját. Hangsúlyozta továbbá Tárkány Szücs Ernő tenni akarását, a közösségi szerepvállalását, példaértékű munkáját, életművét. Utóbbit a jogtudós fia, Tárkány Szücs Attila tudományos hungarikumnak nevezett csütörtök délután a vásárhelyi Emlékpontban tartott konferencián.

Megemlítette édesapja első, a városhoz köthető, a Mártély népi jogi élete, illetve az 1961-ben megjelent Vásárhelyi testamentumok című munkáit.

Egykori népi ügyletek

A száz éve született Tárkány Szücs Ernő az első írásos jogszabályok előtti sajátos helyi népi rendelkezéseket kutatta.

– A múlt iránt elkötelezett, ám az aktuális jogi kihívásokra reflektáló, hódmezővásárhelyi születésű tudós jogi szakemberek örök példaképe lehet – mondta lapunknak Miklós Péter történész, a Tornyai János Múzeum és az Emlékpont szakmai tanácsadója. A magyar jogi néprajz, a népi jogszokások egyik legjelentősebb kutatóját a le nem jegyzett, ám az egyes települések mindennapi életét egykor mégis meghatározó ügyletek, sajátos népi rendelkezések foglalkoztatták.

Azt vizsgálta, a települések miként reagáltak az élet kihívásaira, a helyi közösség, vagy például a pásztorok szokásaira, vagy például hogyan végrendelkeztek, milyen tilalmak vonatkoztak a házasságokra.

Miklós Péter azt is hangsúlyozta: Tárkány Szücs Ernő eközben nem csupán jogtudós volt, hiszen gyakorló jogászként a bányajogi törvény, illetve különböző ipari termelési folyamatokat szabályozó jogi rendelkezések megalkotásán dolgozott.

Gazdag életmű

A nevét viselő, a Pécsi Tudományegyetemen működő jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi kutatócsoport társszervezőivel közösen az évfordulón egy jubileumi konferenciával tiszteleg tudományos munkássága, a magyarságra vonatkozó kutatásokat gazdagító életmű előtt, illetve áttekintik annak tovább élését, gyarapodását a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport megalakulásának tizedik évfordulóján.

A programsorozat szeptember 30-án indult, érintve többek között a Bethlen Gábor Református Gimnáziumot, a jogtudós egykori szülőházát, illetve az Emlékpontot. Utóbbi helyszínen csütörtökön 14 órakor emlékülés kezdődött, ahol Miklós Péter elmondta: sok ember és szervezet összefogásával jött létre a kétnapos eseménysorozat. Születésének centenáriuma alkalmából tartott programokon méltó tisztelettel emlékeznek meg a jogtudósról.

A „lent” joga

Mezey Barna, a TSZE Kutatócsoport társelnöke a Tárkány Szücs Ernő és a jogtörténet című tanulmányról úgy fogalmazott: a tudós monográfiájában igazolta a népi jog létezését. Ez a jog a 18. században még Magyarországon a lakosság körülbelül kilencven százalékának életét határozta meg. A „lent” jogának mondott jogrendszer szemben a rendi társadalom jogával a paraszti társadalom teljes életét szabályozta, s ha kellett, szembe szegült az állam, a hatalom jogával.

Sajátossága volt, hogy sem elkülönült jogalkotó, sem elkülönült végrehajtó szervezete nem volt. A jog megalapítása és alkalmazása a közösségek feladata volt. Tárkány Szücs munkája nyomán a jogtörténet jelentős feladata lett az „alternatív” jogrendszer kutatása.