Sokat tanult Páger Antaltól, példaképének tekinti a makói színészt

Gáspár Sándor ugyanolyan büszke szentesi gyökereire, mint amilyen büszke Páger An­­tal volt makói származására – hangzott el a minap a Maros-parti városban egy kellemes hangulatú esten. Az ország Ró­­kájával, a sokak által kedvelt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésszel, érdemes művésszel Varga Márta kommunikációs szakember beszélgetett. Gáspár Sándor azt mondta, egy alföldi gyerek, amikor megcéloz egy nagy álmot, a puttonyában olyasmiket visz magával, mint azt az élményvilágot, ahonnan jön, és a szülők nevelését, a szeretetet.

Két színész egy családban

Egyébként Sándor testvére, Ti­­bor is színész lett, de a családban senki nem választotta előttük ezt a hivatást – csak az egyik nagyapjuk volt muzsikus, ő csodaszépen hegedült.

– Édesanyám egy szorgalmas könyvelő volt, édesapám pedig üzletvezető. Utóbbi viszont ha a színészi pályánál köt ki, valószínűleg olyasvalaki lett volna, mint Kállai Ferenc, akivel nagy­­jából egyidősek voltak, ráadásul hasonló testalkattal, habitussal – árulta el. Hozzátette, bár tipikus kispolgári életet élek, közben gazdálkodtak is, jószágokat tartottak, és megtermelték nekik a takarmányt. A munkából természetesen a gyerekek is kivették a részüket. Ahhoz, hogy mindebből a háttérből végül színészi karrier legyen, kellett Bácskai Mihály, a szentesi Horváth Mi­hály Gimnázium igazgatója, aki mindkettőjükben meglátta a tehetséget. Érdekes, hogy mindketten önálló karriert építettek, amire jellemző például, hogy Sándor inkább a fővárosi színházakban játszott, öccsét viszont jobbára vidéken lehet látni.

Megbékélt Rókával

Gáspár Sándor a Vígszínházban kezdte pályafutását, ahol együtt játszhatott Páger Antallal. Most is megerősítette: példaképének tekinti a makói születésű színművészt.

– Ő kortól, nemtől függetlenül a magyar színjátszás élén áll. Olyan neves kol­­légák is istenként tekintettek rá, mint Garas De­­zső vagy Törőcsik Ma­­ri. Csodálatos, hogy az utolsó munkájában, a Kőműves Kelemen balladájában együtt dolgozhattam vele, és munka közben nagyon sokat be­szél­gettünk – emlékezett vissza. És azt is felidézte, hogy később, amikor már nem is volt a Vígszínház társulatának tagja, és megkapta a Jászai Mari-díjat, az első gratuláló táviratot Téni bácsitól kapta.

Több mint 70 filmben, köztük sorozatokban játszott. Az est folyamán természetesen szóba került az is, hogy miközben Gáspár Sándor munkásságát komoly színpadi és filmszerepek sokasága fémjelzi, az igazi népszerűséget mégis az olyan vígjátékok hozták meg neki, mint a Csapd le, csacsi! vagy az Üvegtigris-sorozat. A színművész azt mondta, ez a legkevésbé sem zavarja.

– Ezzel megbékéltem. A nagy nem­­zetközi fesztiválokon vetített művészfilmekre éppúgy büszke vagyok, mint a vígjátékokra. Egyébként a Csapd le, csacsi!-t egy premier előtti vetítésen megnéztem Bereményi Gézával és Eperjes Károllyal. Meg voltam róla győződve, hogy ez a film megbukik. Be­reményi jó­­solta meg, hogy kultuszfilm lesz, és igaza lett – mondta.

A lánya is színész lett

Varga Mártának a beszélgetés közben eszébe jutott egy másik Páger-díjas, Csákányi Eszter, Csákányi László lánya. Csákányi László eleinte nem örült, hogy a lánya követi a pályán – és mint kiderült, Gáspár Sándor sem viselte könnyen Kata hasonló döntését.

– Az persze eszembe sem jutott, hogy mozgósítsam a kapcsolatrendszeremet az érdekében, de örömmel látom, hogy erre nem is lett volna szükség, hiszen megállja a helyét – vallotta be. Időközben játszottak is együtt, méghozzá a Nemzeti Színházban, a Velencei kalmárban, Mohácsi János rendezésében – igaz, közös jelenetük nincs a darabban.

– Oldalt mindig hallgattam, és nagyon örültem, hogy a jelenetei után mindig nyílt színi tapsot kapott – mondta büszkén. Első filmszerepét Kata egyébként az Apám be­­ájulna című vígjátékban játszotta. Gáspár Sándor hozzátette, számára nagyon nehéz őt nézni, mert mindig azért drukkol, hogy tetsszen, amit lát. Ha nem tetszene, belepusztulna.

– Szerencsére ettől megkímél engem, mert 90 százalékban tetszik az alakítása – árulta el. Egyébként Gergely fia is művészi pályát választott: dobos a Péterfy Bori Love Bandben.

Téni bácsi gyűrűje

A makói városháza udvarán ezekben a hetekben zajló pódiumbeszélgetés-sorozatra olyan színművészeket hívnak meg, akik megkapták a Páger-díjat. A kitüntetést a város önkormányzata civil kezdeményezésre, 2001-ben alapította, hogy emléket állítson a makói születésű színészóriásnak, Páger Antalnak. Aki a rangos elismerésben részesül a szakmai zsűri ítélete alapján, az Téni bácsi arany pecsétgyűrűjének mását kapja meg. A kitüntetettek sorában Gáspár Sándor volt a tizenharmadik. Érdekes, hogy a díjazottak közül ő volt az egyetlen, aki ugyancsak Csongrád-Csanád megyében született. A beszélgetéssorozat következő vendége jövő kedden este hétkor Rudolf Péter lesz.