Lasszóval vadásznak új tagokra

– A Bordányi Napló 2002. augusztusi számában megjelent egy felhívás „Ha dalolni támad kedvünk” címmel, amelyben a népdalokat, a da­­lolást kedvelő embereket szólítottuk meg. A kezdeményezés kedvező fogadtatásra talált, így 2002. szeptember 4-én megalakultunk – mondta a bordányi Borostyán Dalkör vezetője, Illés Mária. Az énekkar vezetője a mórahalmi parasztkórus tagja volt, onnan Magyarné Rozi biztatására hozta el Bordányba a népdalkör ötletét.

Friss hangokat keresnek

– Öregszünk jócskán. Most számoltam ki, hogy az átlag­életkorunk 74 és fél. Én is pont annyi vagyok. Friss hangokat keresünk, szeretnénk fiatalítani, de a középkorúakat nem érdekli sajnos a népzene. Lasszóval keressük az énekeseket és a zenészeket a faluban. Szeretnénk továbbadni a stafétát, hogy ne vesszen el a tudás. A mulatós mindig menni fog, azzal nincs gond, az értékes népzenei tudást kell átadni. A hat unokámat is hívtam, de úgy tűnik, egy sem örökölte a zeneszeretetemet – magyarázta a kórusvezető a csütörtök délutáni próba előtt.

Büszkék az elismerésekre

Míg egymás után érkeztek a kórustagok, megbeszéltük, hogy a kórus kezdetben az általános iskolában működött a citerás gyerekek mellett, először helyi rendezvényeken léptek fel: nemzeti ünnepeken, karácsonyi ünnepségen, falunapon, kultúra napján.

Amire nagyon büszkék, hogy az évek során 17 díjat kaptak, amely igazolja a működésüket.

A legértékesebbek a Bordány Kultúrájáért emléklap, a KÓTA arany, aranypáva és KÓTA különdíjak, ezenkívül első helyezések, kiváló értékelések és egyéb különdíjak alkotják az elismerések sorát.

Céljuk az egyszerűtől eljutni a veretes, igényes énekléshez.

– Először ismerjük meg közvetlen környezetünk népdalait, majd fokozatosan jussunk el az egész magyarság különféle változataihoz. Egy énekkar működésében a legfontosabb feladatot a szereplésekre való felkészülés jelenti. A sikeres fellépéshez komoly koncentráció, önfegyelem, alkalmazkodóképesség elengedhetetlen feltétel. A leggyakoribb szereplések a népzenei találkozókon történnek, de egyéb rendezvények, ünnepek, fesztiválok is számos alkalmat nyújtanak dalaink bemutatására. Műsorunkban különböző tájegységek népdalait énekeljük a tőlünk telhető minél hitelesebb előadásban – folytatta a kórus vezetője, majd készülni kezdtek szombatra, a dorozsmai fellépésre.

Idén 200 éves Kiskundorozsma büszkesége, a szélmalom, az ünnepségsorozaton megrendezik a Kárpát-medencei Nótaénekesek emlékműsorát is Dankó Pistáról.

Öregbítik Bordány hírét

Megérkezett az énekkar legidősebb tagja, a 93 éves Ferrovics Istvánné Mária, akiről két éve már írtunk lapunkban. Marika néni még mindig fiatalos, bot nélkül, kerékpárral érkezett most is. Azt mondta, biciklivel jobban halad, mint gyalog, de messzire már nem megy, hamar elfárad. Társaságra viszont szüksége van, ezért jár el az énekkarba is, és szombaton ő is ott lesz Dorozsmán a többiekkel, ahol büszkén öregbítik majd Bordány hírét.

A hat unokámat is hívtam, de úgy tűnik, egy sem örökölte a zeneszeretetemet – magyarázta a kórusvezető.