Húsz éve áll a bokrosi Szent László-templom

Hosszú évtizedekig nem állt templom Bokroson: az 1895-ben emelt vályogfalú, fatornyú, Jézus Szíve tiszteletére felszentelt kis kápolna egyik oldalfala 1941-ben a belvíz miatt megsüllyedt, majd egy áprilisi nagy viharban összedőlt a templom. Ezt követően hiába kérték a hí­­vek, a kommunista diktatúrában nem építhettek templomot, így a rendszerváltásig esély sem mutatkozott arra, hogy méltó helyen járhassanak misére a bokrosiak.

1991-ben egy baráti kör is alakult a faluban, hogy a templom ügye mellé álljanak.

Miután összedőlt az első ká­­polnájuk, a bokrosiak 1949-ben kérvényeztek maguknak új templomot, de a háromhajós, kétszázhatvan főre tervezett épület kivitelezését nem engedélyezték. – Arra hivatkoztak, hogy túl nagy lenne a templom. Ekkoriban a nagy bokrosi tanyavilággal együtt 3735 lélek lakott itt, a Tisza-parti, a Gyójai és a központi, bokrosi iskolában tartott misékre jártak. Emlékszem kiskoromból, hogy még az iskola udvara is teli volt hívekkel, öt-hatszáz főre becsülték a hívőket – emlékezett vissza Buzder Lajosné tősgyökeres bokrosi lokálpatrióta.

– Kemény kommunizmus volt, az az időszak nem kedvezett a templomépítésnek – tette hozzá Gulyás Ferenc, a Bokrosi Baráti Kör alapítója. – A hívők már összehordták az építőanyagot, hat vagon terméskő, száz mázsa mész és harmincezer tégla várta a munkásokat. Ezeket később hivatalosan eladták, de valójában ebből épültek a főutcán a szoba-konyhás házak – idézte fel Gulyás Ferenc.

– A rendszerváltás után megalakítottuk a Bokrosi Baráti Kört. Utcákat betonoztunk, teniszpályát építettünk, majálist szerveztünk, aztán felmerült az is, hogy építsünk templomot. Létrehoztuk a Bokrosi Templomért Alapítványt, oda gyűjtöttük a pénzt. Sokan pesszimisták voltak, hogy sikerül-e – emlékezett vissza Gulyás Ferenc.

A Bokrosi Baráti Kör élénk szervezőmunkába kezdett, járdát raktak le, fát termeltek ki, hogy abból is bevételt szerezzenek az alapítványnak. Miután a falugyűlés is úgy döntött, kell a templom, pályázatot írtak ki, ahol Tulok István tervét fogadták el. – A munkához persze sok pénzre volt még szükség, de nagyon sokan is adakoztak: volt, aki ötszáz forintot, volt, aki kétszázezret adott. Az is megszámlálhatatlan, aki a két keze munkáját adta. A téesz egy volt terménytárolót adott ide, mi lebontottuk, abból harmincezer tégla lett – mesélte Gulyás Ferenc.

Végül több mint tízmillió fo­­rint gyűlt össze a perselypénzből, felajánlásokból és a püspöki hivatal támogatásából.

Az új templom alapkövét a régi kápolna helyén tették le 1993 novemberében, az épület kivitelezése 2001-ben fejeződött be, az elkészült templomot Gyulai Endre püspök szentelte fel.

– Csodálatos volt ez a tíz év. Negyven-ötven ember dolgozott itt, de egy szóváltás, veszekedés nem volt, és egy fillért nem fogadtak el a munkájukért – mondta el a baráti kör alapítója. A kis „ékszerdoboz” azóta is a falu dísze, különlegessége a templom védőszentjének, Szent Lászlónak fából faragott szobra és az egyedi keresztút, amely fűzfavesszőből és kukoricacsuhéból készült.