22 éve védik Kisteleket

2021.04.25. 13:00

A városszépítő egyesület tagjai fáradhatatlanul dolgoznak

A Kisteleki Városvédő és Szépítő Egyesület 22 éve – 1999. május 1-jén alakult – dolgozik a városért, igyekszik minél virágosabbá, szebbé varázsolni, de a Kocsó-kápolna és környékén a stációk rendbehozatala is nagyrészt az ő munkájukat dicséri. A jelenleg 40-50 aktív tagot számláló egyesület egy nagy család, igazi baráti társaság.

Imre Péter

Az egyesület eddig legnagyobb vállalkozása a Kocsó-kápolna és környéke rekonstrukciója volt. Fotó: Török János

Fotó: Török János

– Egyesületünket 22 éve hívta életre Vastag Andrea és Mészáros Gábor, a létszám folyamatosan nőtt, a fénykorban 60-70 tagunk volt, mára ez a szám 40-50-re csökkent, például az elköltözések miatt

– közölte Vass Rozália, a Kisteleki Városvédő és Szépítő Egyesület titkára, őt és több kortársát is ez a duó hívta a csapatba. Megjegyezte: jó lenne, ha most is sikerülne huszonéveseket bevonni a munkába, mert a törzsgárdát még mindig a kezdetekkor belépettek alkotják. Az egyesület tevékenységét is hátráltatta az utóbbi egy évben a koronavírus.

Célok

Rózsa elmondta: az alapításkor megfogalmazott cél az volt, hogy Kisteleket minél szebb, virágosabb várossá varázsolják növények, fák telepítésével, parkosítással, például ők ültették az 5-ös út melletti fiatalabb platánsort.

A fából készült buszmegállókat újrafestették, készítettek különböző virágládákat, köztük rönk virágtartókat, amely­­hez a faanyagot kedvezmé­nyesen vá­sárolhatták meg a tüzépen, amiben sokat segített, hogy Vastag Andrea ilyen vállalkozást vitt és visz a mai napig. A kisváros határában elhelyezett köszöntőtáblákat is ők „gyártották”, és karbantartásukat a mai napig végzik.

Kocsó-kápolna

– A virágosítást, zöldítést már átvette az önkormányzat, komoly pályázatok vannak erre, például a közelmúltban zárult Zöld Város Projekt, és az az elképzelés, hogy ebben is egységes képet mutasson a város

– zárta az előző témát a titkár.

Azzal folytatta, az elmúlt több mint két évtized egyik, ha nem a legnagyobb vállalkozását a Kocsó-kápolnának és környezetének – közte a stációkkal és az I. és II. világháborúban hősi halált halt katonák sírjai­val – rekonstrukciója jelentette, amely 2000-ben kezdődött, és 2001 húsvétján ünnepség keretében szentelték fel újra. A kápolna épületének felújítását örökségvédelmi pá­lyázati forrás tette lehetővé.

Az egyesület eddig legnagyobb vállalkozása a Kocsó-kápolna és környéke rekonstrukciója volt. Fotó: Török János

– A munkák nagy részét, Mészáros Gábor irányításával egyesületünk tagjai végezték, de külsősök, vagyis helyi vállalkozók is részt vettek benne. A kőművesmunkákat például Kothencz János végezte, a stációk képeit Szombathelyi Árpád és Czakó János helyi festőművészek alkották újra, a vasajtók helyreállítása Majoros László, a famunka Martus Béla keze munkáját dicséri. És azt se felejtsük el: a stációk helyreállítását helyi családok finanszírozták adományaikkal – elevenítette fel Rózsa. Hozzátette: a helytörténeti gyűjteménynek otthont adó épület megmentését, és hogy funkciót kapjon, is ők szorgalmazták, most a Kárpátia Kincsesház Nonprofit Kft. üzemelteti. Jelenleg a temetőkerítés rekonstrukciója a zajló projektjük.

Fesztiválok, táborok

– Évekkel ezelőtt kapcsolatot teremtettünk a kárpátaljai ma­­gyar iskolával Csongoron – rálátnak a Vereckei-szorosra, ott készült a Feszty-körkép –, és az egyik tábor során nagyon tetszett nekik, hogy láthatták a híres festményt. Részt veszünk a fesztiválokon, a disznótoroson töltött káposztát, a gasztrón szilvás gombócot készítünk, és visszatérő rendezvényünk a Nemzetközi Zoltán- és Nőnap, előbbit az magyarázza, hogy sok Zoli van a tagok között. Ilyenkor mókás műsorokkal lepjük meg egymást – mesélte zárásként Vass Rozália.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!