2021.04.16. 13:18
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja van ma
A zsidóság asszimilációs törekvései ellenére az antiszemitizmus többször föllángolt hazánkban, majd az állam fokozatosan kirekesztette őket a magyar társadalomból, 1944-ben haláltáborokba vitték őket. Több ezer megyei zsidó eset ennek áldozatául, rájuk emlékezünk ma.
Szeged, 20210415. Holokauszt emlékmű a Cserzy Mihály utcában. Fotó: Frank Yvette (FY), Délmagyarország
– 1944 tavaszán, a náci német megszállást követően, megkezdődött a magyarországi zsidóság gettósítása, vagyis kényszerlakhelyre költöztetése, amit a haláltáborokba szállítás és az elpusztítás követett. A megszállókat az akkori magyar közigazgatási és rendvédelmi szervek kiszolgálták ebben a szörnyű, tömeggyilkos folyamatban – mondta el lapunknak Miklós Péter címzetes egyetemi tanár, történész.
A második világháború idején a származása miatt mintegy 600 ezer magyar zsidót pusztítottak el. A mai napon, április 16-án rájuk emlékezünk a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján.
Több ezer megyei áldozat
A hódmezővásárhelyi Emlékpont és a Magyar Tragédia 1944 kiállítóhely szakmai tanácsadója hangsúlyozta, csaknem nyolc évtizeddel a több százezer magyar, köztük több ezer Csongrád-Csanád megyei zsidó elhurcolása és meggyilkolása után kötelességünk emlékezni rájuk, és feladatunk küzdeni a felejtés ellen.
– Alvin H. Rosenfeld amerikai történészprofesszor, az Amerikai Egyesült Államok holokauszt emlékbizottságának egykori elnöke egyik könyvében fölvetette, hogy lehetséges-e a holokauszt elfelejtése, a történelmi sebek begyógyulása, vagy akár az, hogy egyszerre emlékezzünk a második világháború zsidó és német áldozataira. Úgy véli – és én is hasonlóképpen gondolom –, hogy a holokauszt tömeges, intézményes és a történelemben soha nem látott mértékű, egyedülállóan kegyetlen népirtás volt, amelyet éppen ezen példátlansága miatt soha nem szabad felednünk, és emiatt mindig önmaga egyedülállóságában kell vizsgálni és értékelni. Az ártatlanul elpusztított áldozatok emlékének ápolását és a származási alapon való megkülönböztetés elfogadhatatlanságának tudatosítását szolgálják az ilyen emléknapok, mint a mai – mutatott rá.
Tudás és modernitás
Miklós Péter beszélt arról is, hogy a zsidóság és a magyarság együttélése évezredes múltra tekint vissza, hiszen honfoglalás kori leletekből, valamint Árpád-kori föliratokból és oklevelekből is tudunk a zsidóság magyarországi jelenlétéről.
– A zsidóságnak óriási szerepe volt a hazai polgárosodásban, és a gazdasági élet modernizációjában való feladatvállalás mellett a szabad értelmiségi pályákon, mint például a sajtó és a könyvkiadás területén is otthonosan mozogtak a magyar zsidó polgárok. Tudásukkal, tehetségükkel és tapasztalataikkal gyarapították a modern Magyarországot
– szögezte le.
Magyar identitás
Emlékeztetett, a zsidóság polgárjogi tekintetben való egyenjogúsítása 1867-ben, míg az izraelita vallás befogadása 1895-ben történt meg.
– A zsidóság jelentős része az asszimilációt választotta: a magyar anyanyelvet és a magyar identitást vallotta magáénak, és ezt névváltoztatással, névmagyarosítással is nagyon gyakran kifejezte. A zsidóság asszimilációs törekvései ellenére az antiszemitizmus többször föllángolt Magyarországon, az 1930-as évek végén pedig a náci Németországgal való együttműködéssel párhuzamosan a magyar állam előbb korlátozta a zsidók társadalmi és gazdasági életben való jelenlétét, majd fokozatosan kirekesztette őket a magyar társadalomból – zárta gondolatait a vásárhelyi kutató.
