Plakátritkaságokat őriznek a makói múzeumban – fotók

– Ez az egyik kedvencem, az 1919-es Páger Tóni-plakát, ilyen nem volt nálunk azelőtt. Több okból is kuriózum, egyrészt mert Páger Tóni névvel van ellátva, és azért is, mert ebben az évben a Hollósy Kornélia Színházban nem lehetett elő­adást tartani, de az április 21-re hirdetett Vörös katona elő­adást megtartották – mondta lapunknak Szikszai Zsuzsanna igazgató. Hozzátette, a korról, az akkor élt emberekről és a rezsimről sokat elárul a plakát. Páger Tóni, a húszéves, bohém fiatalember biztosan nem politikai megfontolásokból került képbe az előadás kapcsán.

Páger Tóninak hívták

– Az 1919-ben született plakátot tavaly decemberben kapta a múzeum Tóth István szegedi történésztől. Az akkori program vörös katona napjaként hirdeti meg a kétnapos népünnepélyt. A katolikus nagy ün­nepre, húsvétvasárnapra és húsvéthétfő­­re tervezett rendezvény célja az volt, hogy erősítse az új ideológiát. A programok között szerepel lampionos zenés felvonulás, térzene, kocsikorzó virágcsatával, népünnepély, szépségverseny és színielő­adás, amelyek helyszínei a város különböző terei és a Hollósy Kornélia Színház. A 20 éves Páger An­­tal együtt szerepelt Bauer Man­­cival, Golner Böskével és szívbéli jó barátjával, Gerzonics Elemérrel.

A faszínház előadásai

Diósszilágyi Sámuel főorvos, kórházigazgató Espersit János mellett a korszak másik nagy művészetpártolójaként élt Ma­­kón. Hotel Diósszilágyinak ne­­vezték a helyiek Úri utcai há­­zát, a Makóra érkező pesti színészek nem a Korona szállodában, hanem nála szálltak meg, vendégül látta őket.

– Diósszilágyi főorvos úr 1913-tól összegyűjtötte a makói Hollósy Kornélia Színház elő­adásainak plakátjait. Meskó Sándor akkori főispán kezdeményezésére, Lonovics Gyula támogatásával, 1903-ban építették meg a különleges faszínházat, amely tavasszal és nyáron működött. Sokat mesélnek ezek a plakátok, ki volt akkor a színházigazgató, milyen elő­adások voltak műsoron, kik játszották a szerepeket – folytatta az igazgató.

szitanyomatok

Későbbi években születtek Szilvásy Nándor makói születésű grafikus és festőművész plakátjai, az anyag művészettörténeti szempontból különösen érdekes. Ezek a grafikák a klasszikus technikával, szitanyomással készültek. A grafikus 1927-ben született Makón, Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Barcsay Jenő festőművész volt a mestere.

– Szilvásy 1959-től kezdett plakátokat készíteni, ő volt a korszak „plakátembere”. Franciaországban és Németországban díjakat nyert legszebb alkotásaival. Múzeumunk a pla­­kátjai mellett Az éjszaka csodái című festményét is őr­­zi, amelynek megalkotására Weöres Sándor verse ihlette a művészt. A duplikációkkal együtt körülbelül száz Szilvásy-plakát van nálunk, ezekből 2017-ben rendeztünk látványos kiállítást – emlékeztetett Szikszai Zsuzsanna igazgató.