Tanított, szabadidejében pénzt készített a korabeli zongoratanár

2020.01.13. 14:08

Szükségpénzt bocsátott ki Szeged az első világháború után

Száz évvel ezelőtt kaotikus viszonyok uralkodtak Szegeden. Az első világháború, majd az azt követő francia megszállás idején, elfogyott az apró, de pénz nélkül megállt volna az élet, ezért aki csak tehette, a fillér pótlására pénzt bocsátott ki. Budapest után Szegeden volt a legtöbb alkalmi bankjegy.

Jeszenszky Zoltán

Szeged, 20200110. Ujszászi Róbert numizmata, a Móra Ferenc múzeum munkatársa. Fotó: Frank Yvette (FY), Délmagyarország

 

- A szükségpénzeket már régóta ismerjük. A Rákóczi szabadságharc idején, vagy az 1848-as, 49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt is megjelentek egyes helyeken a szükségpénzek, mert az aprópénz hiánya miatt, a hétköznapokban szükség volt kisebb címletű váltópénzekre – mondta Ujszászi Róbert, a Móra Ferenc Múzeum numizmatikusa. A magyar történelemben a legnagyobb mennyiségben 1918 és 1921 között készültek. A korona az Osztrák-Magyar Monarchia közös pénze volt, de már az első világháború alatt megindult az inflálódása. A birodalom összeomlásával ez erősödött, a pénzverés és -kibocsátás nem tudott lépést tartani a hétköznapok szükségleteivel.

Szegeden először a Kenderfonó bocsátott ki szükségpénzt, már 1915-ben, kifejezetten a vállalaton belüli használatra. A Szeged által kibocsátott bankóknak kezdetben a város készpénzállománya és egyéb javai volt a fedezete, de az infláció miatt, később ez sem volt meg teljes mértékben.

Írásunkat keresse a keddi Délmagyarországban!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!