2020.01.20. 09:01
Egy előadás, három felvonás a vágyról
Két felújított és egy új koreográfiából tevődik össze a Szegedi Kortárs Balett Vágy című, három részből álló darabja, amely az olasz Enrico Morelli és az argentin Roberto Galvan vendégkoreográfusok közreműködésével készül.
Szeged - 2020.01.18. A vágy című balett előadás nyílt próbája a Kisszínház balett termében. Képen: Fotó: Karnok Csaba (KC) – Délmagyarország (DM)
Fotó: Karnok Csaba
A Bernarda Alba háza című művet 2018-ban Juronics Tamás rendezésében láthatta a közönség néhány alkalommal, a Koncert tangóharmonikára és zenekarra című darabot pedig 1992-ben Roberto Galvan argentin koreográfus készítette el, aki az előadás felújítása miatt most ismét visszatért Szegedre. Ez alkalomból a társulat szombaton nyílt próba keretében mutatott be részletet a darabból, ahol jelen volt Roberto Galvan koreográfus, Pataki András igazgató és Juronics Tamás művészeti vezető. Utóbbi a felvonásokat összekötő vágy motívumáról és a közös munka jelentőségéről beszélt.
Egy előadás, három felvonás a vágyról (Fotó: Karnok Csaba)
– A Bernarda Alba háza Manuel de Falla A bűvös szerelem című csodálatos zenéjére készült, Lorca darabja a maga fülledt andalúz levegőjével és abban a beszorult szexuális hangulatával, amiben a bezárt lányok gyötrődnek, erősen kapcsolódik a vágyhoz. A második darab lesz új bemutató Morellivel, akit nem kell bemutatni a szegedi közönségnek, hiszen már három darabot rendezett itt. A harmadik műről, amelyet 28 éve készített Roberto Galvan, úgy gondoljuk, nagyon sikeres volt, és ma is érvényes üzenete van. Az akkori közös munka nagy hatással volt ránk, amikor 1993-ban Szegedi Kortárs Balett néven hozzáláttunk Andrással egy új társulat felépítésének, amely nagyon erősen támaszkodott arra a gondolkodásra, esztétikára, amit Roberto képviselt – mondta Juronics Tamás.
Roberto Galvan az utóbbi időben a táncon kívül ékszertervezéssel foglalkozott, beszélt az argentin tangó történelméről, a táncnak a változásairól, amelyeken átment, és megemlítette, hogy a ’92-es bemutató kapcsán, ahogy a közönség be tudta fogadni a tangót, fedezte fel a hasonlóságot az argentin és a magyar néplélek között.
– Nagyon kevés darab állja ki az idő próbáját, az alkotó folyamatosan dolgozik, de csak néha sikerül egy igazán jó darabot elkészíteni, amely olyan, mintha egy múzsa ihletettségéből született volna meg – mondta Galvan, hozzátéve, hogy úgy érzi, ez a darab ilyen lett.