18 órája
A 82 éves Marika néni fát vág, söpröget, de a tetőcserép feladja neki a leckét – videóval, galériával
A 82 éves Marika néni már nagyon várta Lászlót. Ásotthalom külterületén járunk, a II-es körzetben. Bálint László tanyagondnok közel harminc éve látja el a szolgálatot. Vele arról beszélgettünk, milyen plusz feladataik vannak a télen, Marika néni pedig a mindennapjairól mesélt. A lusta emberekre nagyon haragszik és három éve télen migránsok húzták meg magukat nála a disznóólban.
Bálint László tanyagondnok közel három évtizede látja el a tanyagondnoki feladatokat Ásotthalmon. Munkássága túlnyúlik Ásotthalom határain; a Falugondnokok Duna-Tisza-közi Egyesületének elnökeként szervezi és irányítja a tanyagondnokok képzési és szakmai programjait, találkozókat szervez, és képviseli a szakterületen dolgozók érdekeit. Elkísértük Papp Lajosné Marika nénihez, akinek a bevásárlást vittük el szerda reggel. A 82 éves asszony férje halála óta, 15 éve él egyedül, családja nincs.
Tanyagondnok fém talicskával
Pajti, az öreg kutya üdvözöl minket. Marika néni már előkészítette a fém talicskát, azzal tolják be a több kiló kenyeret és tejet, amelyeket nem magának, hanem macskáinak vett. Odabent pakolják ki az étolajat, citromlevet. A paprikát és az almát mindannyian dicsérjük.
Ki voltam akadva a múltkor. Negyed kiló túró 800 forint. Laci több mint tíz éve jár ide. Az elején 5000 forint volt egy bevásárlás, most 25 ezer. A nyugdíjam 78 ezer 520 forint
– mondja Marika néni, aki egyébként nem panaszkodik. Vagy ha mégis, akkor is mosolyog.
A legfontosabb a tűzre való
Akkor is mosolyog, amikor elmeséli, hogy maga vágja össze a tüzelőt. Ilyenkor a tél közeledtével minden egyedülálló tanyai ember legnagyobb aggodalma a tüzelő. Marika nénit megnyugtatja László, hogy hamarosan érkezik a szociális tűzifa.
Marika néni az egyike azon időseknek, akikre nem igazán nyit ajtót senki
Fotók: Török JánosAz első és legfontosabb ilyenkor télen mindenkinek a tűzre való. A tanyák 99 százalékában nincs vezetékes gáz. Kezdődik azzal, hogy a szociális tűzifa igényeket segítünk kitölteni a rászorulóknak, illetve az ellátottjainknak. A kiszállítástól kezdve segítünk az összevágásban, hasogatásban is, ha kell. Fontos jelszavunk, hogy ha elmegyünk télen egy tanya előtt, akár ellátottunk, akár nem, megnézzük, hogy füstöl-e a kémény. Ha nem, oda be kell kopogtatni
– magyarázta a tanyagondnok.
Nincs, aki bekopogtasson
Ásotthalom tanyavilága a legnagyobb az országban. Az öt tanyagondnok 120-140 emberről gondoskodik, akiknek nagy többsége, László becslése szerint, egyedülálló és 70 év feletti.
– Vannak eseti és rendszeres ellátottjaink. Van, akihez minden áldott nap kell, hogy menjünk, és van, akihez csak hetente kétszer. Problémát jelent nálunk a szétszórt tanyavilág. Itt nincsenek tanyasorok; a következő szomszéd négy-öt kilométerre van. Nincs, aki bekopogtasson, hogy „Marika nénit nem láttam reggel kint, esetleg van-e valami probléma.” Ezekre az emberekre rajtunk kívül sajnos nem nyit ajtót senki – mondja.
Marika néni és a lusta emberek
Közben Marika néni már fel is pakolta a bakra az egyik faágat. Fogja a fűrészt, és már vágja is. 82 évesen maga hordja össze a tüzelőt.
– Nem lenne szabad dolgoznom, de nem bírom ki, muszáj valamit csinálnom. Csak néhány cserepet kéne helyretenni a háztetőn, ahhoz kellene segítség. De azért fűrészelek, söprögetek. A kaput is én tákoltam össze – mutatja. – De hát sokat nem bírok, mert a kezeim is, nézze, milyenek! A lábaim ugyanúgy, azért vagyok mindig nagyobb cipőben. Úgy utálom a lusta embereket, hogy mind fölakasztanám – mondja határozottan, csípőre tett kézzel.
Kalandok a migránsokkal
A kalandok sem kerülték el Marika nénit. Három éve Pajti ugatására kiment a disznóólhoz.
– Ó, anyám! Odamentünk Pajtival, látom, hogy egy ember fekszik bent. Megijedtem, hogy meg van halva. Telefonáltam, jött Nagy Sándor mezőőr a puskával, aztán nyolcan masíroztak ki a disznóólból. Hogy fértek ide be, azt nem tudom – idézte fel kalandjait a migránsokkal.
