Avarok a Herke-tónál

Először láthatta a nagyközönség 3D formátumban, hogyan nézhetett ki egy 7. századi Kárpát-medencei legfelsőbb avar kori vezető és arra is választ kaphatott, milyen genetikai jellemzői voltak a Duna-Tisza közi avar kori elitnek.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark és M. Lezsák Gabriella régész által szervezett Avarok a Herke-tónál című interdiszciplináris konferencián a Kunszállás-Fülöpjakabi avar kori elit temetőben végzett kutatásokat mutatták be. Az itt feltárt sírok anyagának komplex régészeti, antropológiai, genetikai és radiokarbon-kormeghatározásos vizsgálata nemcsak a terület 7-8. századi viszonyainak megismerésében kiemelkedő jelentőségű, hanem az avar kori Kárpát-medence vezetőrétegének etnikai összetételéhez, eredetéhez, kapcsolatrendszeréhez, valamint az avar korszak kronológiájához is jelentős adatokkal járul hozzá.

A kutatások szerint az Avar Kaganátus népessége heterogén összetételű volt, az elit réteg viszont egy régészetileg és területileg is jól körülhatárolható csoportot alkotott. Ehhez a Duna-Tisza közi csoporthoz tartozott a Kunszállás-Fülöpjakabi temető népessége is. Az itt eltemetett közösség a természettudományos kutatások szerint Belső-Ázsiából, a mai Mongólia területéről, családi kötelékben érkezett a Kárpát-medencébe és apai ágon rokoni viszonyban volt a kunbábonyi kagánnal. Az eredmények azt is tanúsítják, hogy a korszakra vonatkozó történeti forrásokkal szemben tanúsított hiperkritika zsákutca, hiszen a természettudományos kutatások bizonyítják, hogy az eredettel kapcsolatos adatok rendszerint a valóságot közvetítik.