Nem kopogtatnak – önbevallásos a kötelező ebösszeírás

Ebösszeírást tart a vásárhelyi önkormányzat is, 2017 óta most először. Az adatgyűjtés háromévente kötelező, 2020-ban a pandémia miatt halasztották el. Legutóbb a városháza munkatársai személyesen, elvileg házról házra járva gyűjtötték be az adatokat 2017 októbere és 2018 januárja közötti. Tájékoztatásuk szerint akkor négyezernél több kutyát regisztráltak. Az akkori űrlapon még arra is rákérdeztek, igényelnék-e a lakosok a kisállattemetőt, hogy ne a dögtelepre kelljen hordani az elhunyt kiskedvenceket.

Ebösszeírás önkéntesen

A mostani, október 31-ig tartó kötelező ebösszeírás viszont már önbevallásos, tehát senki nem kopogtat nálunk, mindenki maga tölti ki az online is elérhető űrlapot. Jelenleg a digitálisan benyújtott dokumentumok száma ötszáz fölötti, ehhez jönnek még hozzá a papíron, személyesen benyújtott iratok – jelezte lapunknak a helyi önkormányzat.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a korábbi ebösszeírások során már bejelentett kutyákról is kötelező az adatszolgáltatás, még akkor is, ha az adatok nem változtak. Aki ezt elmulasztja, 150 ezer forint állatvédelmi bírsággal sújtható. Az eljárás során az önkormányzat a kormány rendeletét veszi alapul.

Pandémiás kisállatok

Egy 2021-es becslés szerint Magyarországon 2,8 millió kutyát és 2,3 millió macskát tartottak a háztartásokban. Az elhúzódó covid járvány idején feltételezhetően 3 millióra nőtt az ebek száma, majd a pandémia lecsengése után – a térségi menhelyek tapasztalata szerint is – sokan váltak meg kisállatuktól. Részben, vagy egészben az egyre magasabb tartási költségek miatt. 

A Cofidis idén év elején közzétett kutatása szerint egy kutya etetése havonta átlagosan 12 ezer forint; jelenleg tízből négy magyar tart kutyát otthon, a legtöbben közülük egyet. Az MTI-t akkor úgy tájékoztatták: egy átlagos magyar gazda legalább évi 190 ezer forintot költ a kutyájára. A felszerelés, higiéniai ellátás, általános állatorvosi költségek az eledel mellett még nagyjából 47 ezer forintot emésztenek fel évente. A hitelintézet 2018-as kutatásával összevetve kiderült, a költségek csaknem 33 százalékkal emelkedtek 5 év alatt.

Olcsóbb, de jó legyen

Bíró László Csaba, egy vásárhelyi állateledel bolt tulajdonosa az elmúlt hét év tapasztalatait úgy összegezte kérdésünkre: az általa közép- és felső kategóriásnak tartott, kilónként 1200 és 2350 forint közötti száraz tápok fogynak leginkább. Aki nem rest, az a költséghatékony főzést választja, húsból, rizsből. Amennyire féltek attól, hogy a covid után jelentősen visszaesik a kereslet, úgy nem történt semmi, sőt. De a nagy áremelkedés után egyre többen az „olcsóbb, de azért jó minőségű” tápokat kezdték keresni. Igénylik tehát a minőséget, tapasztalata szerint még azok is, akik szerényebb a pénztárcájuk. Úgy látja, sokaknak nincs is más választása, mert a szakszerűtlenül tenyésztett, vagy inkább szaporított allergiás kisállatok számára nincs más megoldás.