Karimás kalapok

3 órája

Gábor cigányok találkoztak Apátfalván

Negyven-ötven széles karimájú kalapot, illetve jellegzetes öltözéket viselő, bajszos-szakállas roma férfi találkozott egy tanácskozásra szerdán az apátfalvi faluházba. Az úgynevezett gábor cigányok Románia, illetve Magyarország különböző városaiból érkeztek.

Szabó Imre

– A Magyarországon élő gábor cigányok általában kettős, román és magyar állampolgársággal rendelkeznek. Elsősorban azért jöttünk össze, mert szeretnénk elérni, hogy ne csak a konzulátussal rendelkező városokban, hanem a helyhatóságok közreműködésével minél több településen tudjanak szavazni a novemberben esedékes romániai választás alkalmával – mondta a szerdai apátfalvi tanácskozás egyik küldötte, a marosvásárhelyi születésű, de közel 25 esztendeje a határ innenső oldalán, Szegeden élő Rupi Gábor.

Érkeznek a jellegzetes megjelenésű gábor cigányok az apátfalvi faluházba.
Érkeznek a jellegzetes megjelenésű gábor cigányok az apátfalvi faluházba. Fotó: Szabó Imre

Gábor cigányok karimás kalapban

Az apátfalvi faluházban mintegy negyvenen jöttek össze, valamennyien az Aven Amenta (magyarul Gyertek Velünk) nevű egyesület tagjai. Nem csak politizálnak: karitatív munkát is végeznek, illetve segítik a közéjük tartozókat hivatalos ügyeikben. A Romániában, főleg Erdélyben honos gábor cigányok egyébként jellegzetes megjelenésükről ismertek. Mint Apátfalván is láttuk, a férfiak a hétköznapokon is széles karimájú, általában sötét színű kalapot viselnek, arcukon pedig kackiás bajusz, esetleg szakáll látható. Hölgyek a megbeszélésen nem vettek részt, de tudható, ők rakott, színes selyemszoknyát és hasonló, mintás blúzt viselnek. Azt többen hangsúlyozták, hogy elkülönülnek mind a románoktól, mind a magyaroktól, sőt a többi romától is. A legtöbben közülük kereskedők.

A legtöbben Istvánok

Utóbbi igaz az apátfalvi Burcsa Istvánra is; a találkozó – amelyen a házigazda polgármester, Szekeres Ferenc és magyarcsanádi kollégája, Farkas János is részt vett – az ő jóvoltából került a faluba. Magyarországi szervezetüknek elmondása szerint ő az első embere.

– Székelyudvarhelyen születtem, a nagyapám az ottani gábor cigányok vezetője volt – mondta bemutatkozásként. Hozzátette, több ezren vannak, de ez inkább Romániára lehet igaz – hogy nálunk hányan élnek, nem tudni. Bár közülük sokan beszélnek magyarul, illetve románul, őrzik saját nyelvüket és ragaszkodnak hagyományaikhoz – éppen ezért házasodnak csak egymás között. Egyébként a férfiak körében nem a Gábor, hanem az István a leggyakoribb keresztnév.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában